Az Uber nevű közösségi taxicég nálunk már sajnos elérhetetlen, a világ más pontjain azonban továbbra is jó alternatíva az olcsó utazásra. Az alkalmazás egymáshoz rendeli az utasokat és a közelükben cirkáló sofőröket, jó árat biztosítva az előbbinek, könnyű munkát az utóbbinak. Legalábbis elvileg. Most nagyon úgy tűnik, a vállalkozás igazi vesztesei a sofőrök, akiken a cég gátlástalanul kísérletezhet.
Sokáig úgy tűnt, az Uber rendszere kifogástalan – habár a dolgozók biztos bevétellel és egészségügyi támogatással nem számolhatnak, ezt ellensúlyozza az a szabadság és rugalmasság, amit a sofőri munka kínál.
Most azonban kitudódott, az Uber igyekszik az autóvezetőket minél hosszabb munkaórákra inspirálni, méghozzá nem a legtisztább eszközökkel.
Plusz pénzzel és csajozással motivál
Ez persze nem újdonság, a munkáltatók már az ipari forradalom óta próbálják a maximumot kifacsarni a dolgozókból – akiket viszont a legtöbb cég esetében megilletnek olyan jogok, amik ellensúlyozzák a kizsákmányoltság érzetét. Ilyenek például a fizetett ebédidő vagy túlórák, amely kedvezmények az Uber sofőrjeinek nincsenek biztosítva.
Súlyos vád az is, hogy a cég a sofőrökön "kísérletezik": az Uber applikációja például bezárás előtt figyelmezteti őket, hogy egy ígéretes fuvar van a közelben, vagy a bevételeik elmaradnak a múlt hetitől – ezzel ösztönözve a bennünk kódolt jutalomszerző viselkedésre.
Az sem véletlen, hogy a férfi sofőrök mellé gyakran rendel női utasokat az alkalmazás. Ami pedig igazán szemétség, hogy a hasonló kísérletek a vezetők tudta vagy beleegyezése nélkül zajlanak.
A munkajog sem fejlődött a korral
Korábban a sofőröknek gyártott app még arra sem hagyott szabadságot, hogy befejezzék a munkát, amíg más fuvarok is elérhetőek a környéken: mielőtt az egyik utast kitették, már jött az automatikus üzenet a következőről. De ugyanilyen rafinált húzás az is, amikor az alkalmazás órákat várakoztatja a vezetőket a kevésbé forgalmas közlekedési pontokon, hogy azonnal elérhetőek legyenek, ha mégis beszállna valaki.
A legnagyobb gond, hogy senki nem védi az Uber munkavállalóinak jogait, ők ugyanis nem a hagyományos értelemben vett alkalmazottak – így könnyen esnek áldozatul a kizsákmányolásnak.
Ideje lenne, hogy a munkajog is igazodjon a változó gazdasági feltételekhez, és válaszoljon a kihívásra, amit a közösségi alkalmazások által teremtett új munkahelyek jelentenek.
(Quartz)
Új hozzászólás