Ez a történet egy életeken átívelő kapcsolódás meséje, amely megmutatja, hogy egy másik ember hogyan lehet híd önmagunkban, önmagunkhoz. Főszereplője egy agresszív frusztrált férfi és annak szexuálisan bántalmazott női áldozata, a Tudor-korabeli London egyik sötét sikátorából, az évszám 1532. Nem sokkal a sötét középkor után, a korai újkor hajnalán, az angol izzadás nevű járvány pusztítása után, amikor a köznép évente egyszer jutott el fürdőbe és a székletüket az utcára öntötték ki vagy épp ott végezték a dolgukat ahol rájuk jött, még a király székelése is látványosság volt és ámulattal jegyezték fel, hogy I. Erzsébet havonta megfürdik, hogy élve temettek el embereket, amikor a kenyeret is státusz szerint osztottak, a tetejét a felső tízezer (upper crust), a közepét a családok és az odaégett alját pedig a munkások kapták. Az utcák nagyon szűkek és macskakövesek, hangosak, zajosak, lovak nyerítéseitől visszhangosak, zsúfoltak, nyüzsgők. Viszont új izgalmak kezdődtek, színházak...

Feltöltő: turananna
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.