A brit választási eredmények után még semmi biztosat nem tudni, hogy milyen alkukkal és feltételekkel áll neki az Európai Unióval a kilépésről tárgyalni Nagy-Britannia.
"Kompletten elbaszott helyzet" – így jellemezte az első eredmények után a Clive Lewis, a Munkáspárt politikusa a Guardian-nek, hogy milyen tárgyalások is várnak a britekre a brexit kapcsán az Európai Unióval a mostani választás eredményének tükrében.
A brit előrehozott választás első eredményei szerint ugyanis a Konzervatív Párt nem szerezte meg az abszolút többséghez szükséges mandátumot az alsóházban (a 650 képviselői helyből 326 kellene ehhez, a konzervatívoknak azonban eddig úgy tűnik, 314 helyük lett csak), de az ellenzéki pártok (Munkáspárt, Zöldek, Skót Nemzeti Párt, Liberális Demokraták, stb.) mandátuma is pont annyi lesz, mint a konzervatívoknak.
Ilyen esetben, mikor nincs abszolút többség a parlament alsóházában, a brit szokásjog szerint általában a hatalmasat bukó pártelnökök lemondanak, vagy megpróbálkoznak akisebbségi kormányzással, és néhány hónapnyi nyögvenyelős kormányzás után mondanak le – ilyenkor pedig újabb előrehozott választás jöhet.
A britek EU-ból történő kilépésének tárgyalásai 10 nap múlva kezdődhetnek, bár a dátum nincs kőbe vésve, és a mostani választás tükrében a brit feltételek is változhatnak.
Eddig ugyanis a konzervatívok kemény feltételeket szabtak: még a közös piacról is kilépnének, hogy ne kelljen a kelet-európai uniós munkaerőt fogadniuk, ehelyett szabadkereskedelmi megállapodásokat szerettek volna. Az uniós bevándorlást az évi 200 ezerről néhány tízezer főre csökkentenék.
A kemény brit hozzáállásra az EU illetékesei is kemény választ fogalmaztak meg, kezdve azzal, hogy a brexit miatt a britektől akár 100 milliárd eurót is kérhetnek a különböző kötelezettségek miatt.
Ha azonban a konzervatívok a választási eredmények miatt kénytelenek koalíciót kötni, akkor a brit feltételek puhulhatnak. A kérdés csak az, hogy melyik párttal kötik meg ezt a szövetséget.
A Munkáspárt nem lenne ennyire kemény, ők például nem határozták meg számszerűen, hogy mennyi EU-s bevándorlót fogadnának, de az uniós állampolgárok jogait garantálnák a brexit után is Nagy-Britanniában.
A Liberális Demokraták az unión belül maradásban hisznek (ezt egy újabb népszavazással tennék eldöntötté), a Skót Nemzeti Párt (ők is inkább maradnának az unióban) pedig a brexit hatására kezdte újrapörgetni a skót függetlenedési kérdést.
A tárgyalásokat 2019-ig le kell zárni, viszont várhatóan csak ősszel pörögnek fel igazán az egyeztetések a nyári szünet és az előrehozott választás miatt.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás