A kamunindzsa-kultúra promótálásával próbálja felpörgetni turizmusát Japán. Egész jól megy a dolog, csak az a gond, hogy kezdenek elfogyni a nindzsák a szigetországban.
Miközben Japánban a turisták körében egyre népszerűbbek, és emiatt egyre jobban divatba jönnek a kamu nindzsashowk, addig a nindzsakiképző-központok nem tudnak lépést tartani a kereslettel.
Valódi nindzsákkal sem állnak sokkalta jobban, már csak ketten mondják magukat annak. Az Iga-rjú Nindzsamúzeum szerint az idén 68 éves mérnök, Kavakami Dzsinicsi az ősi nindzsahagyományok utolsó követője és ismerője. Az utolsó nindzsa címre van egy másik jelentkező, a 85 éves Hacumi Maszaaki is, aki egy harcművész-szervezetet működtet. Bár mindkettejüknek voltak nindzsatanítványai, sőt Kavakami egyetemen is oktatja a nindzsucut, azaz a nindzsamesterséget, végül úgy döntöttek, nem neveznek meg utódot, azaz ők lesznek az utolsó nindzsanagymesterek.
Ennek oka, hogy Kavakami szerint az egész nindzsáskodásnak a 21. században semmi értelme nincs. A nindzsák eredetileg a középkori Japán kvázi 007-esei voltak, akik kémkedtek, bérgyilkoltak, mindenhova nesztelenül beosontak, bármit elloptak, felgyújtottak, megszabotáltak, bárkit megmérgeztek. A legenda ellenére egyébként a biznisz akkor sem volt kifejezetten jó: a legtöbb nindzsa csak mellékállásban öltött fekete csuklyát, amúgy volt polgári foglalkozásuk. Ráadásul a nindzsáskodást a szamurájok lenézték és megvetették, hiszen a rendes harcos nyílt sisakkal, egyenesen küzd, nem lesből támad és mérgez, mint a nindzsa.
Tehát a legenda mindig is erősebb volt, mint a piac. Viszont a 21. században már tényleg nincs semmiféle piaci igény a nyilazásra, a nuncsakuzásra vagy a dobócsillagozásra, és bármilyen szenzitív adatot egyszerűbb online ellopni, mint vízen járva és lábujjhegyen beosonva. Ahogy Kavakami fogalmazott, “a lőfegyverek, az internet és az akkorinál sokkal hatásosabb mérgek korában a nindzsucunak már nincs létjogosultsága”.
A turistákat azonban egyáltalán nem érdekli, hogy a mai kamunindzsáskodásnak már semmi értelme. Aicsi prefektúrában például a helyi kormányzat kezdte el népszerűsíteni a nindzsáskodást két éve. Ugyanakkor a prefektúra Hattori Hanzóról, a Kill Bill által nemzetközileg is ismertté tett legendás nindzsáról elnevezett projektjének hamar azzal kellett szembesülnie, hogy egyszerűen nincs elég jelentkező, hogy kielégítsék az érdeklődést.
„Úgy látom, hogy nindzsahiány van Japánban”
- nyilatkozta az aicsi nindzsák menedzsere a helyi sajtónak.
Míg tavaly több mint 200-an jelentkeztek az aicsi nindzsák közé, addig idén csak 35-en. Az okok egyike, hogy a felvételi követelmények keményebbek lettek. Például elvárják a japán nyelvtudást, ami megtizedelte a külföldi nindzsajelöltek számát. A másik, hogy a bérezés nem kifejezetten erős, a havi nindzsabér 1500-1800 eurónak megfelelő jen, ami nem valami sok a szigetországban.
(A címoldali kép forrása: Pixabay)
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás