Oliver Stone rendesen alákérdezett Putyinnak, de azért mondott érdekeseket az orosz elnök

Bemutatták Amerikában az Oscar-díjas rendező, Oliver Stone Putyin-interjúk című négyrészes dokumentumfilmjét.

Nem véletlen, hogy éppen Stone kapott kivételes lehetőséget Moszkvától, amikor két évig, 2015 és 2017 között forgathatta filmjét. – írja a Heti Válasz.

Oliver Stone a lap San Fransisco-i tudósítója, Balla Eszter szerint rajongva csüng az orosz elnök szavain.

„Kihívások elé nem állítja, provokáló kérdést alig tesz fel, a válaszokat vita nélkül elfogadja.”

A film magáévá tette Putyin üzenetét: Oroszország demokratikus, békés ország, amely jó szándékkal fordul a világ felé. Aki ezt tagadja, az a Nyugat rosszindulatú manipulációinak áldozata.

A film főszereplője összetett figuraként jelenik meg. Nagy sakkjátékos, történelmi távlatokban gondolkodó politikus. Büszke orosz, akinek birodalmi ambíciói vannak, akit a nyugati megaláztatás után fűt a revánsvágy. Tud pragmatikus, titokzatos, félrevezető lenni. Tud rezzenéstelen arccal hazudni is.

Sokat mond a putyini világképről, hogy miként tekint vissza elődeire. Minden kegyetlenkedése ellenére is a XX. század egyik meghatározó politikusának tartja Sztálint. Gorbacsovról már jóval negatívabban nyilatkozik: érezte a változás szükségességét, de fogalma sem volt arról, hogy miként kell végrehajtani. Máig is tragikus hibának tartja a Szovjetunió feloszlatását, mert egyik napról a másikra 25 millió orosz került a határon kívül, akiknek sorsáért az elnök máig is felelősséget érez.

Azt tagadja, hogy leállította volna a privatizációt, csak szabályok közé akarta szorítani. Ezt állítólag majdnem minden oligarcha elfogadta, kivéve az ügyeskedőket, az állami kapcsolatokból élősködőket. Nem részletezte, hova sorolja Hodorkovszkijt vagy Berezovszkijt.

A film elsősorban amerikai nézőknek készült. Nem csoda, hogy a két ország kapcsolatát érintő kérdések állnak a középpontban.

NATO

Putyin úgy érzi, hogy a nyugatiak becsapták Oroszországot, hiszen a Szovjetunió összeomlásakor ígéretet kaptak arra, hogy a NATO határai megállnak az egykori keletnémet határoknál. Ezzel szemben azonnal megkezdődött a NATO bővítése, ami most már egészen Oroszország határáig ér. Putyin azt állítja, hogy utolsó találkozójukon Bill Clinton Oroszországnak is felajánlotta a NATO-tagságot.

Szerinte a NATO-nak a kommunizmus összeomlása után nincs funkciója, és csak úgy igazolhatja létét, ha ellenséget tud felmutatni. Ez az ellenség lett Oroszország. Moszkva nem veszélyes Kelet-Európára, viszont Washington túl nagy nyomást gyakorol a régió országaira.

Putyin nem bocsátja meg, hogy országát ballisztikus rakétarendszerrel vették körül az amerikaiak. Gyenge kifogásnak tartja, hogy Kelet-Európából Iránt akarják féken tartani. Moszkva ennek egyensúlyozására fejleszti fegyverarzenálját, de így is csak a negyedik a világban hadikiadások területén. Szaúd-Arábia például sokkal többet költ fegyverekre, mint Oroszország.

Második csecsen háború

Putyin együttérzéssel fogadta az amerikaiak szeptember 11-i tragédiáját. Az afgán hadművelethez felajánlott közép-ázsiai támaszpontokat is. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a csecsen háborúban az Egyesült Államok Oroszország ellenfeleit támogatta. Washington ellenzékieket, ő terroristákat látott a csecsen lázadókban.

Edward Snowden

Putyin kitérő választ ad arra, hogy miként került Snowden Moszkvába. Állítólag csak azért állt meg a gépe orosz földön, mert Dél-Amerika nem fogadta be. Az egykori KGB-tiszt Putyin elítéli, hogy Snowden államtitkokat lopott el, és azzal szökött külföldre, de az oroszoknak semmiféle információt nem szolgáltatott. Putyin nem adja ki Snowdent az amerikaiaknak, mert ők sem teljesítik Moszkva kiadatási kérelmeit.

Putyin nem tagadja, hogy ők is végeznek digitális megfigyeléseket. Na de olyan barátokat, mint például Angela Merkel, soha nem hallgatnának le!

Szabadságjogok Oroszországban

Sehol sincs akkora vallásszabadság, mint Oroszországban, ahol békében élnek együtt muszlimok, zsidók, keresztények. Oroszország nem üldözi a homoszexuálisokat, de nem akarja, hogy a gyermekeket megfertőzzék. Hagyják őket békén, hadd döntsék el sorsukat felnőttként.

Ukrajna

Ukrajnát ezer szál fűzi Oroszországhoz, és ez így is marad, ha tisztázzák a nézeteltéréseket. Putyin szerint az ukránok szegénységét, kiábrándulását használja ki a Nyugat, de csak ígérget, az ország sorsa nem érdekli. Ukrajna ideális hely arra, hogy Oroszország előszobájában felkelést szítsanak. Putyin állítása szerint a 2004-es „narancsos forradalmat” a Bush-kormány szervezte, a Majdan téri felkelést pedig az EU és az amerikaiak közösen. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes be is vallotta, hogy ötmillió dollárt adtak az ellenzéknek. Ezt tetézte néhány milliomos, köztük Soros György, aki az NGO-kon keresztül volt aktívan jelen Ukrajnában.

Putyinnak bizonyítékai vannak arra, hogy nem spontán lázadásról volt szó Kijevben, hanem szélsőjobbos nacionalistákat képeztek ki Nyugat-Ukrajnában és Lengyelországban. Az erőszakot, a vérfürdőt nekik tulajdonítja, Janukovics elnök nem adott tűzparancsot. Az ukrán válság nyugati narratíváját hazugságnak nevezi.

Krím

A visszacsatolást Putyin legitimnek tartja, hiszen népszavazással került vissza a többségében oroszok lakta félsziget az anyaországhoz. Katonák pedig azért voltak jelen a referendumon, mert egy szerződés értelmében 20 ezer orosz katona állomásozhatott Krímben. De nem avatkoztak be, szabad választás volt. Putyin nem bánja, hogy nagy árat – gazdasági szankciók, elszigeteltség – fizetett a Krímért.

Szíria

Putyin azért szállt be a háborúba, mert nem akarta, hogy az iraki, líbiai katasztrófa megismétlődjön. Irakban és Líbiában az amerikaiak nemcsak rezsimváltást hajtottak végre, hanem az egész államapparátust lefejezték, és a hatalmi vákuumot a szélsőséges csoportok használták ki. Bár Aszad követ el hibákat, de óriási hiba lenne eltávolítani. Putyin attól is fél, hogy az ISIS-ben és más szervezetekben harcoló közel ötezer orosz önkéntes visszatér majd Oroszországba, és ott folytatja terrortevékenységét.

Az ISIS elleni harcot ugyanakkor meglehetősen képmutatatónak tartja. Bizonyítékai voltak arra, hogy az Iszlám Állam olajt szállít Törökországnak. Erdogan és a nyugatiak válasza erre csak vállvonogatás volt.

Az oroszok uralják a szír légteret, ők dobják le a legtöbb bombát. De napi kapcsolatban vannak az amerikaiakkal, hogy a légi balesetet elkerüljék. (Ez lényegesen megváltozott az elmúlt napokban, miután az amerikaiak lelőttek egy szír gépet, az oroszok megtorlással fenyegetőznek.)

Putyin szerint majdnem mindegy, hogy ki az amerikai elnök, úgysem ő, hanem a nagyon erős államapparátus jelöli ki a külpolitika irányvonalát. Nekik pedig nem az együttműködés, hanem a hatalmi hegemónia megtartása a céljuk. Donald Trump kedvezően nyilatkozott a kampány alatt Oroszországról, de elnökként egyeztetnie kell a külügyminisztériummal, a Pentagonnal, a CIA-val; mire ez megtörténik, rá sem ismer saját orosz politikájára.

Orosz hackerek beavatkozása a 2016-os amerikai elnökválasztásba

Az Oroszország elleni örökös támadás az antiszemitizmust juttatja Putyin eszébe: régen mindenért a zsidók, ma mindenért az oroszok a felelősek. Oroszország nem befolyásolta az amerikai elnökválasztást, nem úgy, mint Washington 2012-ben az orosz választást. Hazugság, hogy Moszkva utasítást adott volna a hackertámadásra. De vannak nagyszerű informatikusaik, matematikusaik, akik mindenféle irányítás nélkül is sok mindenre képesek… És egyébként a kiszivárogtatott anyag igaz volt Hillary Clintonról és a Demokrata Pártról. Mert az oroszok még csak véletlenül sem terjesztenének hazugságot!

Putyin nem kívánja megvédeni magát. Szerinte a bizonyítás terhe mindig a vádlóé. Bizonyítsák be az amerikaiak, hogy ő rendelt el hackertámadásokat. Úgy véli, az orosz ügy napirenden-tartásával alá akarják ásni Trump hatalmát és meg akarják rontani az orosz-amerikai kapcsolatokat.

Azt viszont Putyin elismeri, hogy Oroszország nagy erőket fektet a kiberháborúba. Ez lesz a jövő nagy összecsapása a két nagyhatalom között.

Putyin politikai jövője

Még nem tudja, hogy indul-e a 2018-as elnökválasztáson. De addig marad, ameddig szolgálhatja népét.