Egyértelműen a klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században, mondják a kutatók. Budapesten is közel százéves melegrekord dőlt meg tegnap.
Évente negyedmillió európai lakos halálát okozhatják extrém időjárás miatti katasztrófák az évszázad végére. A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri vezette kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban mutatta be előrejelzéseit, melyet a 24.hu foglalt össze.
A kutatócsoport vezetője szerint egyértelműen "A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században".
A kutatók 2300, a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült jelentést elemeztek ki. A kapott adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.
Ez alapján elmondható: míg az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan mindössze háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában, ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között pedig már évi 81-240 ezerre növekedhet, ha az emberiség nem tesz nagyon sürgősen ellenlépéseket a jelenség megfékezésére (többek közt például nem lépnek ki nagyhatalmak a párizsi klímaegyezményből, vitatva az egész jelenséget).
A kutatók a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenség hatásait elemezték. Ezek:
- a folyók és a tengerpartok menti áradások,
- az aszályok,
- az erdőtüzek,
- a viharok,
- valamint a hideg- és a hőhullámok.
Ezek közül az utolsó, a jelenleg is épp érezhető hőhullámok a legveszélyesebbek: Forzierék szerint a század végére az időjárás európai áldozatainak halálát 99 százalékban az extrém magas hőmérséklet okozza majd. Ebben jelentős szerepet játszanak a földrajzi körülmények is: a kontinens déli részén szinte mindenki tapasztal majd évente egy katasztrófát, Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, míg északon csak 36 százalékukat fogja érinteni.
Dél-Európában 2071 és 2100 közt évi egymillió lakosból 700-an halhatnak bele az extrém hőmérsékletekbe, ami még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseknél is nagyobb számot jelent. Közép-Európában ez a szám 232 fő egymillió lakosra vetítve, míg Észak-Európában mindössze 3.
Némi, bár nem sok biztatást jelent, hogy a kutatók abból indultak ki, hogy a vizsgált időszakban nem csökken az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása, és nem számoltak a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések elterjedése, vagy a házak hőszigetelésének fejlődése hatásával sem, melyekkel ugyan javíthatták volna a számokat, de ezek a folyamatok sajnos nem prognosztizálhatóak. Ugyanakkor nem vették figyelembe a társadalmak elöregedését sem, ami viszont csak még drámaibb adatokat eredményezett volna, mivel az idősebbek (valamint a csecsemők és kisgyerekek) jóval érzékenyebben reagálnak az extrém hőmérsékleti viszonyokra.
És mindez már itthon is érezhető
Ehhez kapcsolódhat az Országos Meteorológiai Szolgálat friss közleménye, ami szerint tegnap közel százéves melegrekord dőlt meg Budapesten: Újpesten 39,8 fokot mértek pénteken délután, ami több mint 3 fokkal magasabb a korábbi 36,7 fokos, 1921-ben mért napi csúcsnál.
Az országos augusztus 4-ére érvényes 40,5 fokos (1905 – Orosháza) rekord ugyanakkor éppenhogy, de nem dőlt meg, mivel a magyar-szerb-román hármashatár közelében fekvő Kübekházán "csak" 40,3 fokot mért az OMSZ műszere. 
Fotó: OMSZ
Címlapkép: Pixabay / Sean_Hurley / free of licence
A migránsok meg jöjjenek csak. Időjárás szempontjából, nekik se legyen már jobb, mint nekünk.