Németországnak nem kellene parancsokat osztogatnia az Európai Uniónak – jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter csütörtökön Ankarában Angela Merkel német kancellár szerdai nyilatkozatára reagálva, amely szerint az unió és a Törökország között már meglévő vámunió kiszélesítésének folyamatát le kellene állítani.
Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Az európai és amerikai ügyekért felelős brit miniszterrel, Alan Duncannel tartott közös sajtótájékoztatón Celik szerencsétlennek minősítette a merkeli nyilatkozatot, amely szerinte az Ankara és Berlin közötti feszültséggel áll kapcsolatban. Mint mondta: egyetlen európai országnak sem lenne szabad hasonló kétoldalú viszály miatt parancsokat osztogatnia az unió intézményeinek. Az ilyen lépések gyengítik a közösséget – tette hozzá Celik.
A török miniszter rámutatott: a vámunió kiszélesítésére az Európai Unió tett javaslatot, amelyet most helytelenül egyfajta kegyként tüntet fel. A vámunió, amely a szabadkereskedelem élénkítését célozza, nemcsak Törökország, hanem Európa érdeke is – nyomatékosította.
Celik a sajtótájékoztatón azokra a török sajtóhírekre is kitért, amelyek szerint a tavalyi puccskísérlet operatív vezetője, Adil Öksüz Németországban tartózkodik, amihez Baden-Württemberg tartomány még ideiglenes engedélyt is kiállított neki. Celik kijelentette: a hivatalos közlések szerint Berlin sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja ezeket az értesüléseket, "aminek a diplomáciában egyértelmű a jelentése". Mint fogalmazott, egyetlen baráti országnak sem kellene befogadnia egy gyilkost.
A török-német kapcsolatok a tavaly júliusi puccskísérlet óta folyamatosan romlanak. A berlini vezetés a múlt hónapban irányváltást jelentett be, és az eddiginél keményebb fellépést helyezett kilátásba Törökországgal szemben, arra hivatkozva, hogy Ankara a túlhajtott kormányzati tisztogatásokkal elfordul az európai értékektől. Sigmar Gabriel német külügyminiszter már akkor leszögezte: német részről elképzelhetetlen, hogy az EU tárgyalást folytasson Törökországgal a vámunió kiterjesztéséről.
Törökország 1963 óta társult viszonyban áll az Európai Gazdasági Közösséggel, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. Vámunióra 1995-ben lépett az EU-val. 2005-ben a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott, és a felek a közelmúltig a vámunió fejlesztésére összpontosítottak.
25 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Nalunk ez is forditva muxik: bar nalunk az oroszok voltak a gyarmattartok - aztan kis szunet utan megint ok lesznek azok - most megis ok jonnek ide (Dunantulra, Balaton kornyekere, Paksra )...
Kihagynam ez a nagy keveredest veluk...:o(((
Fémművet,Lehel hűtőszekrényt,Videotont?Mit termeltek azok!Ahogy a határ
megnyílt özönlött a nép a sógorokhoz végre valamit venni,ami nem ß@r
elavult és drága! Demagógia az egész! Meg kell hagyni a CBA-t egyedül,
és az állami árúházakat fel kell tölteni igazi magyar árúval,10 cukorgyárat
kell nyitni,amik már az EU előtt hótak voltak!A maradék értelmes fiatal azon-
nal elmenne,és az utolsó lekapcsolhatná a világítást,vagy a Putyin et. kise-
gítené az országot,holott nekik sincs mit enniök! Már várom a kilépést! Az
Orbán-banda miből lopna,ha nem lenne EU-s pénz!
Valaki egyszer azt találta mondani,hogy :
"Be kellene már látnunk,hogy akkorák vagyunk,amekkorák!" :--)
sivatag átkelése után!
-"amit én ß@rtam a tevém ette,amit a tevém ßart én ettem! "
A sivatag volt a hibás,mert olyan szélesre sikerült! :--)
Új hozzászólás