Elszabadult a pokol Mexikóban a Köpcös letartóztatása óta

27 év után vége a legerősebb mexikói kartell, a sinaloai egyeduralmának, de ezzel nem lett könnyebb az élet az országban: a többi, szétaprózódó banda élet-halál harcot vív egymással a még „szabad” területekért.

A sinaloai kartell vezetőjét, a Köpcösként ismert Joaquín Archivaldo Guzmán Loerát tavaly júliusban fogták el harmadszorra, majd egy nappal Donald Trump elnöki beiktatása előtt, január 19-én adták ki az Egyesült Államoknak.

(Fotó: HO/INTERIOR MINISTRY OF MEXICO/AFP)

Amióta a Köpcös a hatóságok kezére került, a kartelltagok Mexikó harminckét szövetségi államából harmincban ölik egymást, továbbá a velük szembeszálló fegyveres erők tagjait. Egy nagy nyertese van a sinaloaiak meggyengülésének: a viszonylag új drogkartell, a 10 éve alakult Jaliscói Új Nemzedék már legalább tizennégy államban erősebb a kisebb vagy meggyengült vetélytársaknál, vagyis például a Templomos Lovagoknál, a Tijuanánál, az Öböl- és a Juárez-kartelleknél, valamint a Zétáknál. Sőt augusztus elején le kellett számolni egy mítosszal, mert már a mexikói főváros idegenforgalmi szempontból érzékeny területeit sem kímélik a kartellek bérgyilkosai.

 Amikor januárban a Köpcöst kiadták az Egyesült Államoknak, a kialakult két tábor – vagyis a Köpcös két fia, valamint a Diplomás (Dámaso López Núnez) és az ő fia, a „Kis Diplomás” – között a viszony csak még tovább mérgesedett. A szemben álló felek között akkor békéltető tárgyalás helyett tűzpárbajra került sor, ez pedig elindította a közös leszámolásokat, amely folyamat a sajtó szerint egyre inkább hasonlít polgár-, mint bandaháborúhoz.

A mostani állapotokat látva szinte hihetetlen belegondolni, de 1980-ban még egy kartell sem létezett Mexikóban, napjainkban viszont már kilenc jelentősebb, jobban mondva „egykor szebb napokat” látott drogbanda működik. Ma már nagyon is úgy tűnik, Mexikó egyedül nem bír az országban, sőt az északi szomszédban is tartósan berendezkedett kartellekkel, ez az állapot pedig még a Fehér Házban is egyre nagyobb fejtörést okoz. Ez részben amiatt alakult így, mert a drogkartellek mára lemásolták az amerikai modellt, és ugyanúgy működnek, mint a multinacionális vállalatok – több országban tevékenykednek egyszerre, miközben profitéhségükkel csak a brutalitásuk vetekedhet – foglalja össze a mexikói alvilági helyzetet cikkében a Magyar Nemzet.