Éjszakába nyúló ülésen fogadta el a katalán parlament a függetlenségi népszavazáshoz szükséges törvényt. Október elsején szavaznak az elszakadásról.
Kiírta október 1-jére a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök szerdán késő este Barcelonában.
A helyi parlament épületében tartott eseményen részt vett a katalán autonóm kormány összes tagja, és mindnyájan aláírták a népszavazás kiírásáról szóló dokumentumot.
"Ez a nagy remény pillanata" – fogalmazott az aláírást követő sajtótájékoztatón Carles Puigdemont.
Rövid beszédében hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. "Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat" – mondta, hozzátéve: Katalónia demokratikusan fog dönteni jövőjéről.
A katalán parlament a bejelentés előtt néhány órával fogadta el Madrid tiltakozása ellenére a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt, amely 34 cikkelybe foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek a referendum megrendezéséhez szükségesek.
Carles Puigdemont kormánya annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban minden, erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánított.
A központi spanyol kormány szerint Katalónia azért sem rendezhet népszavazást a függetlenségről, mert az sérti a spanyol nép nemzeti szuverenitását, arról csak egy országos referendumon lehetne voksolni, amit viszont a katalán vezetés nem fogadott el.
Éjszakába nyúló ülésen szavazták meg a függetlenséget
Madrid tiltakozása ellenére a katalán parlament megszavazta a függetlenségi népszavazásról szóló törvényt szerda éjszakába nyúló ülésén Barcelonában; a jogszabály elfogadásához kötötte Carles Puigdemont katalán elnök az október 1-jére tervezett referendum kiírását.
A népszavazásról szóló törvény 34 cikkelybe foglalja mindazokat a szabályokat, amelyek a referendum megrendezéséhez szükségesek, és olyan részleteit határozza meg, mint például hogy kik voksolhatnak, vagy hogy milyen előírások vonatoznak a szavazóhelyiségek felállítására.
A 135 fős helyi törvényhozásban az autonóm régiót kormányzó, és a Spanyolországtól elszakadást támogató Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség, valamint a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet egyébként ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.
Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítvány nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani Katalóniában. "Ez az egyetlen politikai út, ami maradt nekünk" – fogalmazott Arrimadas, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden ellenzéki párttal felveszi a kapcsolatot.
A törvényjavaslat szerda reggel került a parlament napirendjére, és egész nap tartó parázs és feszült vita után, éjszaka szavazták meg. A törvényjavaslat gyors keresztülvitelét az ellenzéki pártok jogszerűtlennek tartják.
"Rúgás a demokráciába" – így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.
A spanyol politikus már a népszavazási törvény elfogadását megelőzően bejelentette: alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes, így azoknak a katalán parlamenti döntéseknek a megsemmisítését kérik, amelyek lehetővé tették a vita és a voksolás megtartását a referendumról, amely szerinte illegális lesz. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.
Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.
A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól.
(MTI)
(Címlapi kép: pixabay.com CCO)
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás