Macedónia egyre inkább szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz.
Az Európai Unióba vetett bizalom megerősítésére van szükség Macedóniában a szkopjei kormány szerint, ezért a kabinet azt kéri Brüsszeltől, hogy gyorsítsa fel az ország európai integrációját, illetve mutassa meg, milyenek Macedónia perspektívái – jelentette ki Bujar Osmani európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a Vesti.mk macedón hírportál keddi beszámolója szerint.
Bujar Osmani szerint az ország európai uniós csatlakozásának folyamatát az utóbbi évek belpolitikai válsága akadályozta, az új kormány viszont néhány hónapos mandátuma alatt már számos fontos lépést tett, így most Brüsszelnek kell megmutatnia, kiáll Macedónia integrációja mellett.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy a kormány már megbízatásának első száz napja alatt megtett mindent, hogy előrelendítse a csatlakozás folyamatát. Bujar Osmani nem fejtette ki részletesen, hogy milyen lépésekre gondolt, de Zoran Zaev miniszterelnök az utóbbi néhány hónapban Bulgáriával és Görögországgal is megkezdte az évtizedek óta fennálló ellentétek rendezését, így például augusztusban a jószomszédi kapcsolatokról szóló megállapodást kötött Bulgáriával.
Szófia és Szkopje között az okoz súrlódást, hogy Bulgária nem ismeri el önálló nyelvként a macedónt, hanem bolgár nyelvjárásnak tekinti, és a közös történelmi eseményekben szerepet vállalók nemzetiségéről is vita folyik. Görögországgal pedig Macedónia nevének használatáról tárgyalt a miniszterelnök, majd kijelentette: bizonyos engedményekre is képes az ellentétek elsimítása érdekében, akár valamilyen névváltoztatásra is hajlandó lenne. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédja számára, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
A bel- és külpolitikai feszültségek lecsillapodását egy közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok is érzik. A Gallup közvélemény-kutató intézet macedóniai partnerének augusztus 4. és 21. között 1105 ember megkérdezésével végzett felmérése szerint a márciusban mért 13 százalékról augusztusra 41 százalékra növekedett azok aránya, akik optimisták a nyugat-balkáni ország európai integrációja és uniós csatlakozása tekintetében. A lakosság 77 százaléka támogatja az EU-csatlakozást.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az emberek szerint már nem feszült a belpolitikai helyzet, a megkérdezetteknek csupán 18 százaléka mondta azt, hogy a politikában feszültség és bizonytalanság uralkodik. Ez az arány márciusban még 62 százalékos volt. Hasonlóan változott azok száma is, akik szerint az ország van bizonytalan és kritikus helyzetben, a korábbi 32 százalékról 10 százalékra csökkent az arányuk. Augusztusban a válaszadók 44 százaléka támogatta a kormányt, míg márciusban még csak 5 százalék állt ki a kabinet mellett.
Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást, ám a győztes, jobboldali koalíció nem tudott kormányt alakítani, a köztársasági elnök pedig csak több hónapos huzavona után adta meg a kormányalakítás jogát a második helyen végzett baloldalnak. A szkopjei parlament végül május 31-én szavazta meg a kormányt. Az új miniszterelnöktől sokan a több éve húzódó belpolitikai válság megoldását remélik.
(MTI)
Új hozzászólás