1983. szeptember 26-án a szovjet katonai tisztviselő, Stanislav Petrov üzenetet kapott arról, hogy az Egyesült Államok öt nukleáris rakétát lőtt ki Moszkvára. Helyes volt a következtetése, amikor azt gondolta, hogy ez csupán téves riasztás, és nem indított válaszcsapást.  Ezzel megmentette a világot a nukleáris háborútól a 77 éves korában elhunyt Petrov. Meghalt az ember, aki '83-ban megmentette a világot az atomháborútól

(Fotó: Wikipedia)

Karl Schumacher, egy német politikai aktivista volt az, aki az 1990-es évek végén felelevenítette Petrov történetét. Schumacher most értesült arról, hogy Petrov meghalt május 19-én, amiről a fia, Dmitry számolt be neki.

Petrov alezredes 44 éves volt, amikor az eset történt 1983. szeptember 26-án. Moszkvától délre, egy rakétavédelmi bunkerben dolgoztak kollégáival. A számítógépe azt jelezte, hogy öt nukleáris rakéta van útban Moszkva felé és mindössze 20 perce maradt, hogy ellentámadást indítson.  Petrov úgy gondolta, hogy téves riasztásról van szó, amire nem volt kézzel fogható bizonyítéka, de ezzel a döntésével több millió ember életet mentette meg.

A helyzetre visszaemlékezve Petrov azt mondta, olyan volt, mintha egy forró serpenyőben ült volna. Habár zúgtak a szirénák körülötte és a számítógépén minden adat azt mutatta, hogy az ország felé tartanak a rakéták, ő mégsem értesítette a feletteseit, mert tudta, hogy akkor mindennek vége. 

Ő volt az egyetlen tiszt a helyszínen, aki polgári neveltetést kapott. Mindenki más hivatásos katona volt, akik minden bizonnyal azonnal teljesítették volna a kötelességüket és jelentik az esetet a feletteseiknek. Petrov azonban úgy érezte, hogy ez nem lenne abban a pillanatban helyes döntés. 

Ha tévedett volna, akkor a Szovjetúniónak erősen csökkentek volna az esélyei a válaszcsapásra, de szerencsére jól mérte fel a helyzetet, amivel megakadályozta a harmadik világháború kitörését. 

(Gizmodo)

8 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
wagabund
és a mulasztásáért megdicsérték, vagy gulágon pihen pár évet? mert az oroszoknál minden előfordulhat...
quadrocopter
@wagabund: Sztanyiszlav Jegrafovics Petrov – bár sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint Arhipov – életéről keveset tudni. Ami biztos, hogy 1983-ban (44 évesen) a szovjet honi légvédelem alezredesi rangú elemzőjeként dolgozott a korai rakéta előrejelző rendszer Szerpuhov-15 kódjelű központjában, úgy 85 km-re dél-nyugatra Moszkvától. A Szerpuhov-15 felelt az «ОКО» (szem) – műholdrendszertől, és a nagy hatótávolságú radaroktól (lásd.: Az Orosz HAARkály) érkező jelek értékeléséért, és egy esetleges amerikai rakétatámadás esetén a riasztásért. A ’80-as évek elején a ОКО-rendszer még szinte teljesen új volt és – ellentétben az amerikai megoldással – nem geostacionárius pályán lévő műholdakat használt, hanem az ún. molnija keringési pályát. Ezek a műholdak így nem a földfelszín adott pontja felett „álltak”, hanem az alábbi röppályát írták le:(kép)
Különbség volt még, hogy nagyfelbontású érzékelőik nem a felszínt, hanem az USA feletti horizontot figyelték, és a már 10-15 km magasságra emelkedő interkontinentális rakéták (ICBM-ek) hőképe indította be a riasztást. Hogy a röppályából fakadó hátrányokat kiküszöböljék, olyan távolságban követték egymást, hogy egyszerre legalább kettő rálásson az ellenségre.

Petrov nem volt kinevezett ügyeletes tiszt a Szerpuhov-15-ön, de havonta egy-két alkalommal ő is beugrott, mert a parancsnokság így tudta csak biztosítani az állandó váltások időszakos pihentetését. 1983. szeptember 25-én éjszaka is ezért került a parancsnoki bunkerba, mint ügyeletvezető. Tény, hogy az ügyeleti szolgálat nem a lázas tevékenység színtere volt: a kezelők rá-rápillantottak az előttük sorakozó rendszerállapot-monitorokra, meg a falon lévő hatalmas USA-térképre, majd csendben unatkoztak tovább.
quadrocopter
Szeptember 26-án hajnali 4-kor viszont az idillnek a szirénák éles vijjogása vet véget. A képernyőkön vörösen pulzál a «СТАРТ» (indítás) felirat, a térképen kigyulladó lámpa pedig jelezi, hogy honnan indították a magányos Minuteman III-at. (Szinte minden riporter megkérdezi, de Petrov soha nem nevezi meg a „bűnös” támaszpontot. A jól értesültek Észak-Dakotát emlegetik, így két jelölt marad: Minot és Grand Forks, fejenként száz fölötti ICBM-mel.) Saját bevallása szerint főhősünknek legalább 15-20 másodpercébe telik mire az agya rebootol és eszébe jut, hogy melyik galaxisban van, meg hogy csinálnia kéne valamit. Márpedig gyorsan, mert ha az a kilőtt Minuteman a valóság, akkor 20, max. 25 perc múlva már potyogni is kezd az első három 350 kilotonnás töltet a Szovjetunióra (más célpont ugyebár szóba sem jön ekkortájt). Addig a fejeseknek még meg kell hozniuk a stratégiai döntést, majd beizzítani és elindítani a válaszcsapás rakétáit, amire a legjobb esetben is kéne összesen vagy 15 perc, úgyhogy a létező összes szabályzat és utasítás azt az igen egyszerű instrukciót adja, hogy az ügyeletes ilyen esetben ne tétovázzon, hanem azonnal nyomja meg az állomás rendszergombját. Ezzel elektronikus jelentést küld a hadászati rakétacsapatok operatív központjának a történtekről, amit ha szükséges a közvetlen távbeszélő vonalon még szóban kiegészíthet, és annyi: a labda innentől már nem az ő térfelén pattog.
quadrocopter
Petrov azonban nem csapkodja a rendszergombot, hanem első bénultságából ébredve lázas ellenőrzésbe kezd: vizuális megerősítés – negatív (de lehet hogy a rakéta már elhagyta a műhold látóterét), rádiólokátoros megerősítés – negatív (de a kilövés helye jórészt kívül esik a radarok hatótávján, másrészt egy rakéta esetében az érzékenységük messze van a megbízhatótól). Ezt követően a stábbal kétszer lefuttatja a teljes rendszerdiagnosztikát, de semmi: a rendszer optimálisan működik, a kilövés valószínűsége: 2 (a legmagasabb érték), az idő meg telik, úgyhogy ideje lenne a gombbal foglalkozni. Ám ekkor Petrov olyat tesz, amit egy hasonló beosztású szovjet tiszttől kevesen várnának el: megszegi az összes létező szabályzatot, és a nagy piros helyett egy sokkal szerényebb külsejű «УДЛ» feliratú gombot nyom le. Hogy ez miért meglepő? Mert а kérdéses felirat az «удалить» orosz ige rövidítése, a gombot pedig a mai klaviatúrákon „Delete”-ként címkézik. A meglepő döntést pedig mindössze Petrov józan esze diktálja. Elemzőként száz százalékig biztos abban, hogy egy globális atomháború nem kezdődhet egyetlen rakétával, mert ennek nincs semmi értelme. Három töltettel ugyanis nem lehet kiiktatni a totális válaszcsapást, így a kezdeményező nagyhatalom csak a saját biztos pusztulását okozná.

A többi itt:http://lemil.blog.hu/2012/04/16/az_ember_aki_...
wagabund
az alapos bemutatást köszönöm...nekem az egészből az jött le, miközben szájtátva olvastam, hogy te vagy orosz szakos hadtörténész vagy, a másik eshetőség, hogy itt oktatsz a Közszolgálatin...

unatkozó amatőr kizárt...

amikor sikerült becsukni a szám, az jutott csekélyke eszembe, hogy a dél-Koreiai gép lelövése körül is volt kavarodás, de ott a tétovázás vége az lett, ami...

persze ezt is jobban tudod, az biztos.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél