1983. szeptember 26-án a szovjet katonai tisztviselő, Stanislav Petrov üzenetet kapott arról, hogy az Egyesült Államok öt nukleáris rakétát lőtt ki Moszkvára. Helyes volt a következtetése, amikor azt gondolta, hogy ez csupán téves riasztás, és nem indított válaszcsapást. Ezzel megmentette a világot a nukleáris háborútól a 77 éves korában elhunyt Petrov.
(Fotó: Wikipedia)
Karl Schumacher, egy német politikai aktivista volt az, aki az 1990-es évek végén felelevenítette Petrov történetét. Schumacher most értesült arról, hogy Petrov meghalt május 19-én, amiről a fia, Dmitry számolt be neki.
Petrov alezredes 44 éves volt, amikor az eset történt 1983. szeptember 26-án. Moszkvától délre, egy rakétavédelmi bunkerben dolgoztak kollégáival. A számítógépe azt jelezte, hogy öt nukleáris rakéta van útban Moszkva felé és mindössze 20 perce maradt, hogy ellentámadást indítson. Petrov úgy gondolta, hogy téves riasztásról van szó, amire nem volt kézzel fogható bizonyítéka, de ezzel a döntésével több millió ember életet mentette meg.
A helyzetre visszaemlékezve Petrov azt mondta, olyan volt, mintha egy forró serpenyőben ült volna. Habár zúgtak a szirénák körülötte és a számítógépén minden adat azt mutatta, hogy az ország felé tartanak a rakéták, ő mégsem értesítette a feletteseit, mert tudta, hogy akkor mindennek vége.
Ő volt az egyetlen tiszt a helyszínen, aki polgári neveltetést kapott. Mindenki más hivatásos katona volt, akik minden bizonnyal azonnal teljesítették volna a kötelességüket és jelentik az esetet a feletteseiknek. Petrov azonban úgy érezte, hogy ez nem lenne abban a pillanatban helyes döntés.
Ha tévedett volna, akkor a Szovjetúniónak erősen csökkentek volna az esélyei a válaszcsapásra, de szerencsére jól mérte fel a helyzetet, amivel megakadályozta a harmadik világháború kitörését.
(Gizmodo)
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Különbség volt még, hogy nagyfelbontású érzékelőik nem a felszínt, hanem az USA feletti horizontot figyelték, és a már 10-15 km magasságra emelkedő interkontinentális rakéták (ICBM-ek) hőképe indította be a riasztást. Hogy a röppályából fakadó hátrányokat kiküszöböljék, olyan távolságban követték egymást, hogy egyszerre legalább kettő rálásson az ellenségre.
Petrov nem volt kinevezett ügyeletes tiszt a Szerpuhov-15-ön, de havonta egy-két alkalommal ő is beugrott, mert a parancsnokság így tudta csak biztosítani az állandó váltások időszakos pihentetését. 1983. szeptember 25-én éjszaka is ezért került a parancsnoki bunkerba, mint ügyeletvezető. Tény, hogy az ügyeleti szolgálat nem a lázas tevékenység színtere volt: a kezelők rá-rápillantottak az előttük sorakozó rendszerállapot-monitorokra, meg a falon lévő hatalmas USA-térképre, majd csendben unatkoztak tovább.
A többi itt:lemil.blog.hu/2012/04/16/az_ember_aki_esznel_volt
unatkozó amatőr kizárt...
amikor sikerült becsukni a szám, az jutott csekélyke eszembe, hogy a dél-Koreiai gép lelövése körül is volt kavarodás, de ott a tétovázás vége az lett, ami...
persze ezt is jobban tudod, az biztos.
Új hozzászólás