A Facebook becslései szerint az Egyesült Államokban a tavalyi elnökválasztási kampány idején és után mintegy tízmillióan követték a gyaníthatóan oroszok által közzétett reklámanyagokat.
Hétfő este kiadott közleményében a médiaóriás figyelmeztetett: lehet, hogy egyelőre nem sikerült azonosítani a választásokat befolyásolni szándékozó valamennyi "rosszindulatú" anyagot – írja az MTI.
Először fordul elő, hogy a közösségi portál számszerűsítve hozza nyilvánosságra a platformján közölt, a gyanú szerint oroszokhoz köthető reklámanyagok mennyiségét. A múlt hónapban a cég azt közölte: 470 "nem autentikus", tehát nem valódi fiókot azonosított, ezeket feltételezhetően oroszok létesítették. A 470 fiók mintegy 100 ezer dollár értékben vásárolt hirdetési helyet a platformon.
A Facebook vezetői hétfőn részletesen adatolva átadták a washingtoni kongresszusnak a valószínűsíthetően oroszok által közzétett mintegy 3000 reklámanyag teljes adatbázisát. Ezek között nem csupán olyanok szerepelnek, amelyek az amerikai választási folyamat idején kerültek a Facebookra, körülbelül 50 százalékukat már a választások után posztolták.
Reméljük, hogy együttműködésünk a kongresszussal, az iparági partnerekkel és a szakértőkkel segít majd távol tartani platformunktól a rosszindulatú szereplőket
- olvasható a Facebook közleményében.
Richard Blumenthal connecticuti demokrata párti politikus, a szenátus igazságügyi bizottságának tagja a The Wall Street Journal című lapnak úgy nyilatkozott: "az amerikaiaknak van okuk aggódni amiatt, hogy egy ellenséges külföldi hatalom arcátlanul visszaél a közvéleményhez eljuttatandó információkkal".
Hétfő este a Reuters brit hírügynökség exkluzív információkat közölt arról, hogy a Hewlett-Packard (HP) informatikai óriás lehetővé tette orosz informatikai szakembereknek a betekintést a washingtoni védelmi minisztériumban használt HP-számítógépek kibervédelmi szoftverrendszerének belső működésébe. A hírügynökség – meg nem nevezett – amerikai volt hírszerzőkre, a HP volt munkatársaira és számítógép-biztonsággal foglalkozó szakemberekre hivatkozva közölte információit.
(MTI)
Cikk- és címlapkép: Youtube
Na itt bukik az egész elmélet.
Mert vélni bármit lehet.
Ha én, mint mezei netező meg tudom csinálni, hogy német szerveren keresztül nézem meg a jutubon a nálunk letiltott videót, akkor egy vérbeli informatikusnak miért probléma, hogy bármilyen proxi mögül kalózkodjon a neten?
Ha egy hekker nem tudja a saját ipé címét elrejteni, vagy megváltoztatni a megtévesztés szándékával, az nem hekker, hanem egy pancser.