Skócia szívesen látja a brexit után is az EU-s munkavállalókat

A skót miniszterelnök szerint Skócia a brexit után is szívesen látja az EU-s munkavállalókat, sőt, még fizetni is hajlandó helyettük.

Skócia szívesen látja az ott élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat, nagyra értékeli munkájukat és azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Skóciában maradnának – mondta kedden a skót miniszterelnök.

Nicola Sturgeon a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Glasgowban rendezett éves kongresszusának zárónapján felszólalva kijelentette: a konzervatív párti brit kormány szégyene, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a brit EU-tagságról tartott népszavazás után 16 hónappal sem kaptak egyértelmű garanciát jelenlegi jogosultságaik további érvényesítésére.

Sturgeon megerősítette azt a minap már ismertetett tervet, amelynek alapján ha a brit kormány a letelepedési engedélyt térítéshez köti, a skót kormány ezt kifizeti a skóciai közszolgáltatási szektorban dolgozó uniós munkavállalóknak.

Fotó: pixabay.com CCO

A skót miniszterelnök szerint kormánya ezzel is maradásra kívánja ösztönözni a más EU-országokból érkezett orvosokat, ápolószemélyzetet és más közszolgáltatási dolgozókat, mert Skóciának szüksége van rájuk.

A brit kormány által a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítésére kidolgozott, június végén ismertetett javaslatcsomag szerint azok, akik egy később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, "letelepedett" jogi státusért folyamodhatnak. Ennek alapján a Brexit után is ugyanolyan jogosultságok illetnék meg őket, mint a brit állampolgárokat. London eddig nem tett konkrét utalást arra, hogy ezért mennyit kell majd fizetni, de skót sajtóértesülések szerint e státus megadása annyiba kerülne, mint a brit útlevél kiállítási költsége, amely jelenleg 72,50 font (26 ezer forint).

Nicola Sturgeon az SNP kongresszusának keddi zárónapján felszólalva kijelentette: ha a konzervatívok "önkényesen megszabott" korlátokat állítanak a bevándorlás elé, akkor Skóciában is csökkenne azoknak a száma, akik adót fizetnek és ezzel a helyi közszolgáltatásokat finanszírozzák.

Sturgeon szerint ezért Skóciának a skót igényekre szabott saját bevándorlási politikára van szüksége, és ideje, hogy a skót parlamenthez kerüljön a helyi bevándorlási szabályok kidolgozásának joga.

Skócia széles önkormányzati jogköröket élvez, de a bevándorlás szabályozása a brit kormány országos hatásköre.

Nicola Sturgeon a függetlenség pártjának nevezte a Skót Nemzeti Pártot. Kijelentette: Skóciának jogot kell kapnia arra, hogy dönthessen jövőjéről, amikor a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről már többet lehet tudni.

A brit EU-tagságról tavaly rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9 százaléka a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból. A skót kormány jelenleg érvényes álláspontja szerint azonban amíg a brit kilépés feltételrendszere bizonytalan, addig korai lenne az új függetlenségi referendum idejét meghatározni.

A skót függetlenségről három éve már tartottak népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Keddi felszólalásában Sturgeon a katalán függetlenségi népszavazásról azt mondta: Madridnak és a katalán vezetésnek párbeszéddel kell olyan megoldást keresnie, amely megfelel a jogállamiságnak, és tiszteletben tartja a katalán nép jogát a döntésre saját jövőjéről.

(MTI)

(Címlapi kép: pixabay.com CCO)