Felvetődhet, hogy miért kell minden évben újra beoltani az embereket az influenza ellen, holott más betegségek ellen egész életünkben véd a gyerekkorban megkapott vakcina. Most megcsillant a remény, hogy az influenza elleni vakcinával is így legyen.

Az eddigieknél jóval hatékonyabb és tartósabb influenzaoltás jöhet

(Illusztráció: Pixabay, CC0)

Részben az influenzavírus rendkívüli változatossága és gyors evolúciója miatt kell a folytonos oltás, másrészt azért, mert a jelenleg elérhető vakcinák a vírus felszíni fehérjéit célozzák, amelyek szinte egyik napról a másikra átalakulhatnak. Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézet nevű virológiai kutatóközpontjának tudósai tíz év kutatómunka után előálltak egy alapvetően más elv alapján működő oltóanyaggal. Az új működésű anyagtól nemcsak azt remélik, hogy az összes influenzavírus ellen hatásos lesz, de azt is, hogy több éven keresztül védelmet nyújt.

A virológusoknak minden évben hazardírozniuk kell: meg kell tippelniük, hogy az elkövetkező szezonban mely variánsok fognak fertőzni. Ez nem mindig – vagy inkább ritkán – jön be, és emiatt az oltások hatékonysága is korlátozott. Hiába kapja meg az ember, főként a gyerekek és a hatvanöt év fölöttiek, az oltást, az az esetek jelentős részében hatástalan marad. Ugyanúgy elkaphatják a betegséget, mint bárki más, és a lefolyása sem lesz enyhébb, a szövődmények kockázata sem kisebb. A klasszikus oltások ugyanis olyan antitestek termelésére késztetik az ember immunrendszerét, amelyek az influenzavírus külső burkába ékelődött fehérjéket ismerik fel – ha nem olyan fehérjék vannak az aktuális víruson, amelyre az antitest érzékeny, nem vesznek róla tudomást. Gyakorlatilag pedig nincs két egymást követő év, amikor ugyanazokkal a felszíni fehérjékkel jellemezhető vírusok okoznának járványt.

Az első influenzavakcinát az 1918-as spanyolnátha idején próbálták megalkotni, bár akkortájt ez a munka inkább kétségbeesett próbálkozásnak, kapkodásnak tűnt, mintsem átgondolt kutatási programnak. Az orvosok tehetetlenek voltak az emberek millióinak halálát okozó vírussal szemben, így mindent megpróbáltak ellene, ami csak eszükbe jutott, a betegek kivéreztetésétől a tiszta oxigén belélegeztetéséig. Csak annak volt némi hatása, ha a beteg olyan embertől kapott vért, aki már átesett a betegségen, és életben maradt. Másfél évtizeddel később már tyúktojásokban tenyésztették a vírust, és az elölt kórokozókból készítettek oltóanyagot. Ezt nagy tömegben először a második világháborúban harcoló amerikai katonáknak adták be, hiszen még élt az első világháború keserű emléke, amikor a lövészárkok poklában az influenza is tömegével szedte áldozatait. Az oltást ezután sokáig tojásokban állították elő, de manapság áttértek a sejtkultúrákra, sőt génmódosított növények segítségével is lehetséges a vakcinakészítés.

Az új oxfordi vakcina – minden korábbi oltóanyaggal ellentétben – nemcsak egy vírustípus ellen biztosít védelmet, hanem a várakozások szerint az összes embert támadó fajtával (A , B és C) szemben is.

A kísérleti vakcina már átesett az új gyógyszerek esetében elsőként megkövetelt, biztonságosságot firtató teszteken – amikor kevés egészséges embernek adják be, és azt figyelik, hogy nem okoz-e maga a hatóanyag betegséget vagy mérgezést. Most jön a hatékonyság vizsgálata. A hatásmechanizmusa valóban gyökeresen eltér a szokásostól. Nem antitesttermelésre sarkallja ugyanis az immunrendszert, hanem olyan T-sejtek képzésére, amelyek specifikusan az influenzavírus kivégzésére születtek. Ilyen sejtjei mindenkinek vannak vakcina nélkül is, és a kutatások azt mutatják, hogy valóban többféle influenzavírus ellen hatékonyak, de általában olyan kevés van belőlük, hogy sok vizet nem zavarnak.

Az új szer nemcsak abban különleges, hogy sokféle vírus ellen véd – elméletileg, ha a tesztek is sikeresek lesznek –, hanem a hatásosság időtartama is jelentősen hosszabb lehet. Ha igazuk van a kutatóknak, a felfedezett vakcinával elég lesz négy-öt évente újraoltani, hiszen az általa serkentett T-sejtek a vírusok lassan mutálódó belső fehérjéit támadják, amelyek több évig is változatlanok maradhatnak, így a vírus is érzékeny marad. A klinikai tesztek két évig tartanak, az eredménytől függően kerülhet kereskedelmi fogalomba az új oltóanyag.

(Magyar Nemzet)

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

colibri
Végre, valami jó is történik a világban. Kérdés, nálunk mikor lesz elérhető?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél