A németek többsége büntetné a menekültek elosztását elutasító uniós tagállamokat

Büntetőintézkedésekkel sújtaná a menekültek elosztását elutasító európai uniós (EU-) tagállamokat a németek csaknem kétharmada – mutatta ki egy felmérés, amely az RTL német médiacsoport megbízásából készült.

Fotó: Pixabay

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 63 százaléka szerint szankciókkal, például az EU-s támogatások csökkentésével kell sújtani a menekültek tagállamok közötti elosztásától elzárkózó országokat, és alig egyharmaduk, 31 százalékuk ellenzi a büntetőintézkedések gondolatát.

Az ügy megosztja a németeket, de keleten és nyugaton is többségben vannak a szankciók pártolói. Az ország nyugati részén 65 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 53 százalék büntetné a menekültek elosztását elutasító tagországokat.

A Forsa RTL/ntv Trendbarometer nevű felmérése szerint leginkább az idősek szankciópártiak, a 60 éven felüliek 70 százaléka támogatja a büntetőintézkedések gondolatát, míg a 14-29 év közötti korosztályban 53 százalék ez az arány.

Az adatok párthovatartozás szerinti bontása azt mutatja, hogy egyedül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) szavazótáborában utasítja el a többség a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok büntetését, 70 százalékos arányban.

A vizsgálatban a nem háború vagy üldöztetés, hanem gazdasági okok miatt Németországba menekült emberekhez fűződő viszonyt is vizsgálták. Kimutatták, hogy a németek 82 százaléka szerint a jól beilleszkedett gazdasági menekültek maradhatnak az országban, ha eltartják magukat. Csupán 15 százalék ellenzi maradásukat. Ebben a kérdésben keleten és nyugaton, illetve a pártok szavazótáborai között is csaknem teljes az egység, egyedül az AfD bázisában mutatkozik megosztottság: 50 százalék támogatja, 45 százalék pedig ellenzi, hogy a jól integrált és magukat eltartó gazdasági menekültek maradhassanak az országban.

Az RTL médiacsoport közleménye szerint az adatokat december 20-án és 21-én vették fel, 1008 ember megkérdezésével.