Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki.

A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb.

A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon

- mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i Kaliforniai Állami Egyetem kutatója.

A tobozok és harasztok birodalma

Több száz évmillióval ezelőtt a Földet a toboztermők és a harasztok uralták. Az első virágzó növények nagyjából 150 millió éve jelentek meg, majd gyorsan elárasztották a világ minden részét, a puszta zöldet harsány tarkasággá változtatva.

A nagy felfedezés: amerikai tudósok rájöttek, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

Fotó: Pixabay

Évszázadok óta folyik a vita arról, hogy mi a virágzó növények hihetetlen sikerének és sokféleségének titka. Charles Darwin "gyalázatos rejtélynek" nevezte, félve, hogy a váratlan hiányosság megkérdőjelezheti elméletét, az evolúció tanát.

A genom mérete a lényeg

Simonon és a Yale Egyetemen dolgozó kollégája, Adam Roddy azt feltételezték, hogy a növény genetikai anyagának, vagyis genomjának a mérete lehet fontos. A kutatók a Kew-i Királyi Botanikus Kert által őrzött több száz növény – virágos és toboztermő és haraszt – adatait elemezték. Összehasonlították a genomjuk méretét olyan anatómiai jellegzetességekkel, mint a levélen lévő pórusok száma.

Eredményeik "erős bizonyítékkal" támasztják alá, hogy a virágzó növények sikere és gyors elterjedése a "genom méretcsökkentésének" számlájára írható. A sejtmagban tárolt genom zsugorításával a növények apróbb sejteket hozhattak létre.

A kisebb sejtek a szén-dioxid nagyobb mennyiségének felvételét tették lehetővé a fotoszintézis – vagyis a fény segítségével a szén-dioxid és a víz glükózzá és oxigénné alakítása – útján. A virágzó növények hatásfokukat úgy növelik, hogy leveleikbe egyre több eret és pórust építenek.

A kutatók szerint csak a virágzó növények zsugorították a genomjukat, ez volt a "szükséges feltétele a gyors szárazföldi elterjedésnek".

(MTI)

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

wagabund
és az elevenszülők megjelenése az smafu?.. kétszázötven millió évvel ezelőtt, amikor azok az óriási saurusok bóklásztak a sárgolyón, azok még tojásrakók voltak...aztán jött a nagy pusztulás, ami után kő kövön nem maradt. Elegendő volt néhány tizmillió év, és az evolúció laborjában megjelent az elevenszülő újdonság...némi törengés a Teremtő azt mondta:- olyan dögunalom ez az egész, felpezsdítem az élővilágot...és a maradék agyagból gyúrt egy emberpárt...-sokasodjatok, aztán pusztítsátok egymást...én csak figyelek.

hát ez eddig sikerült.
GeoCravker
Azért persze nem árt tudni, hogy a fotoszintézisért nem a sejtek, hanem az azokban élő endoszimbionták (kloroplasztiszok) felelősek. Érdemes tudni, hogy a virágos növények nem az illusztációként mutatott babbal indultak, hanem a zárvatermő jelleg megjelenésével. A hatékonysághoz ugyanakkor nagyobb besugárzás, magasabb átlaghőmérséklet is kell. Ezért a szélsőségesebb helyeken a nyitvatermők, és tőlük lefele elég verhetetlenek. (tundra-erdők fenyvesei, hőforrások bacijai, stb.)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.