Minden országnak szuverén joga, hogy megvédje határait és eldöntse, kit enged be saját területére – mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter csütörtökön Szófiában az uniós tagországok belügyminisztereinek nem hivatalos tanácskozásán.

Zágráb korábban a témával kapcsolatban az uniós szolidaritást helyezte előtérbe. Andrej Plenkovic horvát kormányfő egy tavalyi interjúban például úgy nyilatkozott, hogy Horvátország teljesíti minden vállalt kötelezettségét a migránsok áthelyezése és befogadása terén, valamint szolidaritást vállal a többi uniós tagállammal a menekültválság kezelésében.

A horvát belügyminiszter a tárcája közleménye szerint a csütörtöki szófiai tanácskozáson kiemelte: Horvátország támogatja európai uniós (EU-) menekültügyi rendszer reformját és a dublini rendeletet is, de a tagállamokat nem szabad túlterhelni a menekültek elosztásával. Szavai szerint a szolidaritást az országok lehetőségeinek határán belül kell kezelni, így Horvátország esetében is.

Emlékeztetett, hogy Horvátország részt vesz az Európai Unió 2015-ös menekültáthelyezési programban, amelyben vállalta, hogy unión kívüli országokból érkezett 550 embert önként átvesz, valamint más európai uniós tagállamtól nemzetközi védelemre jogosult menekülteket. Ezt a számot tavaly további száz fővel növelte. Ennek nyomán Horvátország tavaly 40 migránst telepített át Törökországból Horvátországba, csütörtökön pedig további 42 szíriai menekült érkezett az országba – hangsúlyozta.

Úgy vélte: a kötelezettségek végrehajtásánál fontos figyelembe venni a munkaerőpiac igényeit, az érkezők végzettségét, valamint a migránsok beillesztésének lehetőségét a szociális rendszerbe.

Ami a menekültek elosztására irányuló kötelező európai uniós kvótát illeti, Horvátországnak a fentieken túl további 1064 migránst kell befogadnia. Az Európai Bizottság legutóbbi adatai szerint Zágráb az elmúlt két évben viszont mindössze 60 migránst vett át Görögországtól és 22-őt Olaszországtól.

(MTI)

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

peterkelemen
Katolikus haláltáborok Horvátországban. Különös, hogy kevesen tudnak róla, hogy nem csak a náci megsemmisítő táborok voltak az egyedüliek Európában a második világháború idején. 1942-1943-ban Horvátországban is számos haláltábor működött, amelyet a katolikus Usztasa működtetett, Ante Paveli diktátor uralma alatt, aki gyakorló katolikus és a pápa rendszeres vendége volt. Gyermekek számára külön táborokat is felállítottak.
Ezekben a táborokban – a leghírhedtebb Jasenovac volt, melyet ferences szerzetes vezetett – ortodox-keresztény szerbeket és nagyszámú zsidót is meggyilkoltak. A nácikhoz hasonlóan a katolikus Usztasa is kemencékben égette el áldozatait, de ellenben a nácikkal, akik előtte elgázosították őket, élve dobták a krematóriumokba a foglyokat. Voltak foglyok, akiket egyszerűen agyonvertek, lelőttek. Az áldozatok száma 300.000 és 600.000 közé tehető egy viszonylag kisebb országban. A gyilkosok többsége ferences szerzetes volt. Az atrocitások olyan mértékben elborzasztották még az SS Biztonsági Szolgálatát (SD) is, hogy panaszt tettek Hitlernél, akit ez nem érdekelt. A pápa is tudott ezekről a bűnökről, mégsem tett semmit.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.