A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak Szíriában végrehajtott katonai akciója korlátozott célokat szolgált.

Boris Johnson, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.

A brit külügyminiszter elmagyarázza, miért bombázták Szíriát

Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.

Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további – Szíriában évek óta tapasztalt – erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt "lélektani határokat".

A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel.

Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, "és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné".

Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és "szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be".

A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben "különböző opciókat kellene megvizsgálni".

Boris Johnson a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.

A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és "azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg".

Johnson a Telegraph-cikkben is hangsúlyozza: az Oroszországgal fennálló jelenlegi feszült viszony közepette fontos annak megértetése, hogy a most végrehajtott nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentik Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

Ugyanezt emelte ki előző napi sajtótájékoztatóján Theresa May brit miniszterelnök is. May kijelentette: a nyugati szövetségesek fellépésének célja nem az volt, hogy beavatkozzanak a szíriai polgárháborúba, és nem volt cél a szíriai rendszerváltás sem.

A csapásmérés korlátozott, célzott és hatékony volt, olyan egyértelmű határok kijelölésével, amelyek kifejezetten az eszkaláció elkerülését és a polgári veszteségek megakadályozását szolgálták – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Theresa May hétfőn számol be részletesen a londoni alsóház képviselőinek a Szíriában végrehajtott katonai akcióról.

(MTI)

Cikk- és címlapkép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Equus1
ahham.. leköptelek bazmeg, de ugye nem vágsz pofán érte?
Ördögvadász
magyarázni kell, kell magyarázni...kinek? és...és mit?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél