Kevesebb támogatás, több befizetés, ráadásul szigorúbb ellenőrzés – így képzeli el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetést.
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027)
– közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatása előtt Brüsszelben 2018. május 2-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság – most első alkalommal – "a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".
A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy "felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon".
Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.
Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását
- húzta alá Juncker.
Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti – közölte a bizottsági elnök.
Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, az Európai Uniót ellenző legnagyobb brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja (UKIP) volt vezetője és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatása előtt Brüsszelben 2018. május 2-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Deák Dániel: Brüsszel megbélyegezne
A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat, ezt nem lehet megvalósítani. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani
– fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.
Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges.
A Figyelő főmunkatársa hangsúlyozta:
ennek hátterében a migráció áll, Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.
Forrás: MTI, Origo, Figyelő, HVG
Akkor még lesz Unió?!