Hatmillió ember küzd az éhínséggel a nyugat-afrikai Szahel-övezetben, mintegy 1,6 millió gyerek élete van veszélyben a súlyos alultápláltság miatt.
New Yorkban Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) igazgatója közleményében hangsúlyozta, hogy
2012 óta nem volt ennyire súlyos a helyzet, a legnehezebb időszak pedig csak most következik.
A helyzet gyors romlása Burkina Fasóban, Csádban, Maliban, Mauritániában, Nigerben és Szenegálban azt mutatja, hogy sürgős segítségre van szükség. Az ENSZ azt tervezi, hogy reagál a hat országban kialakult válságra, bár csupán az igények 26 százalékának kielégítésére van fedezet.
Lowcock szerint még elkerülhető a legrosszabb. Elmondta, hogy a mostani helyzetet a tavalyi kevés csapadék váltotta ki, emiatt csökkentet a termés és a takarmány mennyisége, nőtt az elhullott állatok száma.
Idén májusban az ENSZ három ügynöksége is figyelmeztetett
az aszály következtében kialakuló konfliktusok hatására, a magas élelmiszerárakra. Mindezek a Szahel-övezetben élő emberek millióit kergetik éhínségbe, létbizonytalanságba, ha nem érkezik sürgős segítség.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint idén az utóbbi évek leggyengébb termése várható.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a térségben tevékenykedik az Iszlám Állam dzsihadista szervezet, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorcsoport, amely emberek ezreit kényszerítette lakhelyük elhagyására, iskolák bezárására, az alapvető szociális szolgáltatások beszüntetésére.
Az említett hat országban egy év alatt ötven százalékkal több lett az alultáplált ember. Minden hatodik ötévesnél fiatalabb gyerekeknek sürgős életmentő kezelésre van szüksége. A helyzet Burkina Fasóban, Csádban, Maliban és Mauritániában a legrosszabb.
Az ENSZ-tisztviselő elmondta, a világszervezet lépéseket tesz annak érdekében, hogy 3,6 millió emberhez eljussanak segélyeik, különösen a válságos területeken, ehhez azonban több támogatói pénzre lenne szükség.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
(MTI)
1. Mao Ce-tung (1893-1976)
A kínai népvezér több mint 70 millió ember halálát okozta.
2. Joszif Sztálin (1878-1953)
A legártatlanabb becslések szerint is 23 millió ember halt meg a grúz diktátor miatt, de van, aki 60 milliót kalkulált.
3. Adolf Hitler (1889-1945)
A nácik a második világháborúban legalább 17 millió civilt öltek meg.
4. II. Lipót (1835-1909)
2 és 15 millió közé teszik azoknak a kongói kényszermunkásoknak számát, akiket kínoztatott, megöletett, illetve az éhezés vagy a trópusi betegségek végeztek velük.
5. Tódzsó Hideki (1884-1948)
A japán kormány összes fontos tisztségét birtokolva a második világháború alatt részt vett kb. 5 millió kínai, koreai, indokínai civil elpusztításában.
6. Enver pasa (1881-1922)
Az albán származású oszmán tábornok az örmény holokausztban 1,2 millió örményt irtott ki, 830 ezer görögöt és kb. 500 ezer asszírt öletett meg az első világháborúban.
7. Pol Pot (1925-1998)
A kambodzsai vörös kmehrek vezetője kb. 2-3 millió embert ölt meg az összeomlott gazdasággal, és mert kivégeztetett mindenkit, akit akart, például a szemüvegeseket.
8. Kim Ir Szen (1912-1994)
Az észak-koreai Kim-dinasztia alapítójának politikája 1,6 millió embert ölt meg saját ideológiája, a dzsucse nevében.
9. Mengisztu Hailé Mariam (1937- )
Legalább 400 ezer, legfeljebb 1,5 millió ember haláláért felel az etióp kommunista junta vezetője.
10. Yakubu Gowon (1934- )
A nigériai miniszterelnök puccsal került hatalomra, aztán őt is megpuccsolták. Polgárháborút robbantott ki, amiben 100 ezer katona és egymillió civil halt meg.