A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn letette az államfői esküt a török parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett.
A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke köszönőbeszédet mond támogatóinak az isztambuli elnöki hivatalnál 2018. június 24-én, a törökországi előrehozott elnök- és parlamenti választások estéjén. A hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát megszerezve győzött az elnökválasztáson, pártja is az első helyen végzett. (MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája)
Törökországban az elnöki rendszer bevezetése nem új elképzelés, Erdogan az elgondolást már 1994 és 1998 között, isztambuli főpolgármestersége idején felvetette. Miután 2003-tól több mint egy évtizeden át miniszterelnök volt, a nép 2014. augusztus 16-án, a köztársaság történetében először közvetlenül államfővé választotta. Erdogan ezt követően egyre többször sürgette az elnöki rendszer bevezetését az ország stabilitására hivatkozva.
Az alkotmánymódosításról végül tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.
(MTI)
.
4cdn.hu/kraken/image/upload/s--wZ1wQvdE--/6yjfFLV9QpZRIRAOs.jpeg