Nagy-Britanniába érkezett Donald Trump

Kétnapos hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett csütörtökön az amerikai elnök.

Donald Trump a brüsszeli NATO-csúcsértekezletről utazott Londonba, hivatalos programja péntek délutánig tart, utána feleségével Skóciába utazik, ahol magánprogramokkal tölti a hétvégét.

Tüntetések várják

A Downing Street által előzetesen közzétett menetrendből kitűnik, hogy az amerikai elnök összes hivatalos programja is Londonon kívüli, vidéki helyszíneken lesz, a brit sajtó szerint azért, hogy Trump ne fusson bele a látogatása ellen szervezett londoni tüntetésekbe, bár ezt az Egyesült Államok londoni nagykövetsége cáfolta.

Az elnöki házaspárt Theresa May brit miniszterelnök csütörtök estére a Londontól száz kilométerre északnyugatra, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotába, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő és családja egykori otthonába invitálta díszvacsorára, a hivatalos pénteki kétoldalú tárgyalások helyszíne pedig Chequers, a brit kormányfők vidéki rezidenciája lesz.

A chequersi tárgyalások és az utánuk következő sajtótájékoztató végeztével az amerikai elnök és felesége péntek délután a brit királyi család Londonon kívüli legnagyobb rezidenciájára, Windsor ősi kastélyába utazik, ahol fogadja őket II. Erzsébet királynő.

Trump csütörtökön kezdődött nagy-britanniai látogatása ugyanakkor nem az a ceremoniális állami látogatás, amelyre Theresa May tavaly januárban, Trump hivatalba lépése után alig néhány nappal hívta meg II. Erzsébet királynő nevében az amerikai elnököt.

Egybehangzó londoni értesülések szerint ez a program egyelőre lekerült a napirendről, mindenekelőtt a heves tiltakozások és az utóbbi időszakban meglehetősen hűvössé vált kétoldalú viszony miatt.

Az állami látogatásra Nagy-Britanniába érkező külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, általában három napig maradnak, és vagy Windsorban, vagy az első számú londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában szállásolják el őket.

A nagykövetségen alszik

Trump viszont hivatalos munkalátogatásra érkezett a brit kormány vendégeként, és az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján tölti egyetlen londoni éjszakáját.

Theresa May az amerikai elnök látogatása alkalmából közzétett csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: nincs a világon erősebb szövetség az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat összefűző különleges kapcsolatrendszernél, és a két ország a globális kihatású külpolitikai kérdések "hatalmas többségében" közös álláspontot vall.

Az amerikai és a brit kormány között mindazonáltal több sarkalatos világpolitikai kérdésben meglehetősen feszültté vált a viszony. E nézeteltérések közé tartozik az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi egyezmény, amelytől néhány hete Trump visszalépett, ám London és a többi aláíró európai hatalom kitart mellette.

Komoly feszültséget okoz a kétoldalú viszonyban az európai acél- és alumíniumexportra kirótt amerikai büntetővám is.

Theresa May csütörtöki nyilatkozata szerint azonban a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatrendszer példátlan: a két ország egymás legnagyobb külföldi befektetője, Nagy-Britanniában egymillióan dolgoznak amerikai, az Egyesült Államokban egymillióan brit érdekeltségű vállalatoknál.

May szerint Trump látogatása lehetőséget teremt ennek az egyedülálló kereskedelmi viszonyrendszernek az elmélyítésére.

Trump elődje, Barack Obama elnökként tett utolsó londoni látogatásán, 2016 áprilisában gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal. Nagy feltűnést keltő akkori kijelentése szerint Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerül", ha távozik az Európai Unióból.

A brit EU-tagságról nem sokkal később, 2016 júniusában tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon, és ezt elnökként is többször kijelentette.