Harmincezernél is többen kértek már időpontot a német külképviseleteken, hogy megindíthassák a családegyesítési eljárást a Németországban oltalmazott menedékjogi státuszban lévőkre augusztustól vonatkozó új, szigorúbb szabályok alapján.

Sorra adják be Németországban családegyesítési kérelmeiket az oltalmazotti státuszban lévők
Fotó: Pixabay

A német külügyminisztérium szóvivője, Christopher Burger hétfőn Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre elmondta, hogy mintegy 34 ezren kértek időpontot oltalmazott státusszal kapcsolatos családegyesítés ügyében 2016 márciusa óta, amikor felfüggesztették az ilyen jogállásban lévők családegyesítési jogát.

Az alanyi jog helyett csupán lehetőséget biztosító új szabályok augusztusi életbe lépésével a külképviseleteken elkezdik az időpontok kiosztását és a meghallgatásokat. Időrendi sorrendben haladnak előre, vagyis a legrégebbi igénylések feldolgozásával kezdenek, mert valószínűsíthető, hogy minél régebbi egy ügy, annál nagyobb a szükség a segítségre.

Egyelőre nem lehet felbecsülni, hogy mennyi időpontigénylés folytatódhat családegyesítési vízumra vonatkozó kérelem benyújtásával, mert nem tudni, hogy aktuális-e még a családegyesítés mindazoknál, akik például 2016-ban fordultak valamely nagykövetséghez vagy konzulátushoz

- ismertette a szóvivő.

Az viszont az új szabályozás alapján biztos, hogy havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba az oltalmazottak családegyesítése révén.

A törvényhozás júniusban alkotta meg az új rendszert, amely szerint a családegyesítés már nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik kérhetnek huzamos németországi tartózkodásra feljogosító vízumot.

A kérelmeket a külügyminisztérium az illető oltalmazott lakóhelye szerinti idegenrendészeti hatósággal és a szövetségi közigazgatási hivatallal együttműködve bírálja el. Figyelembe veszik egyebek mellett a társadalmi integráció – a beilleszkedés – területén nyújtott teljesítményt, például a nyelvtudást. Biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.

Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat azért függesztették fel 2016-ban, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

cikicakk55
A következő mondatot nem értem: " Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. "
Amennyiben valakit a hazájában halálbüntetés,üldöztetés,vagy embertelen bánásmód érheti,akkor miért nem jogosult a menekült jogállás feltételeinek? Ha politikai " bűnt követett el és azért akarják elítélni,mert egy diktatúra ellen küzdött,akkor jogosan menekül. Ám ha azért akarják halál büntetéssel sújtani,mert bűnözött,vagy terror cselekményre készült,akkor semmilyen jogon nem kéne beengedni,nem,hogy a családját,de Ő magát sem.Lehet,hogy én vagyok a hülye,de ez az egész olyan ellentmondásos.
1magyar
Na sok euróba fáj ez a német dolgozó népnek! Még a szigorítás után is.
gulyasgyula
Megérdemli a sok hülye Német , már 2015-óta nem látják mi lesz velük ha Merkelt nem zavarják el ...Ennyi bevándorlót az egész Európa nem tudna eltartani ..Hogy mikor fognak ezek adót termelni vagy csak a saját eltartásukról gondoskodni erre még Merkel se tudna válaszolni ..

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.