Manipulációnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt a sajtóértesülést, amely szerint a Szkripal-ügyben London által meggyanúsított Ruszlan Bosirov orosz állampolgár valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese.
A Bellingcat nevű, brit tényfeltáró csoport szerdán állt elő azzal, hogy a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel rendelkező gyanúsított valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés egyik legmegbecsültebb fedett műveleti főtisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet adományozták. Az oknyomozás eredményét elsőként a The Daily Telegraph című brit napilap ismertette.
London szerint a Szkripalék ellen elkövetett mérgezéses gyilkossági kísérlet másik gyanúsítottja az Alekszandr Petrov néven emlegetett orosz férfi.
"A Petrovval és Bosirovval kapcsolatos újabb álhírt közvetlenül Theresa May (brit miniszterelnöknek) az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tömegpusztító fegyverek elmondott témájában elmondott, Oroszországot ismét meggyanúsító beszéde után dobták be a köztudatba. Bizonyíték nincs – ezért folytatják az információs kampányt, amelynek fő feladata a figyelem elterelése a fő kérdésről: mi történt Salisburyben? " – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő Dusanbéban újságíróknak kijelentette, a Kreml Petrovval és Bosirovval kapcsolatban továbbra is azokból az adatokból indul ki, amelyeket az érintettek elmondtak magukról.
"Más adataink nincsenek" – mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a Kreml kitart-e amellett, hogy Petrov és Bosirov polgári személy.
"Ez (a The Daily Telegraph által közölt információ), ha jól értem nem hivatalos nyomozás, nem tudjuk, hogy mennyire felel meg a valóságnak és hogy egyáltalán megfelel-e a valóságnak" – tette hozzá a szóvivő, aki megígérte, ellenőrizni fogják, hogy valóban katona-e Bosirov és a neve tényleg szerepel-e a kitüntetettek listáján.
Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én sikertelenül próbálták megölni az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak.
Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte.
A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.
Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá.
Júliusban Amesburyben két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméregtől, amelyet a Szkripalék elleni gyilkossági kísérletnél is használtak, az után, hogy találtak parfümös fiolát, melyen később novicsok nyomait fedezték fel a hatóságok. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folyó nyomozást.
(MTI)
Új hozzászólás