Merkel: Németország támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását

Németország támogatja az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását – jelentette ki a német kancellár csütörtökön Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott megbeszélésük után.

Az Európai Unió a Krím elcsatolása és a Donyec-medencei agresszió miatt vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

"Mi mindig azt mondtuk, hogy a szankciók összefüggnek a minszki megállapodások teljesítésével. Ha lesz valamilyen előrehaladás, akkor lehet beszélni bizonyos mérséklésről. Jelenleg viszont az látszik, hogy a minszki megállapodások nem teljesülnek, ezért Németország a szankciók folytatása mellett van" – szögezte le Angela Merkel.

Fotó: wikipedia GFDL 1.2/Ralf Roletschek

Porosenko a Moszkva által Ukrajnával szemben csütörtökön életbe léptetett ellenszankciókról szólva kijelentette, hogy az tükrözi Oroszország "nem konstruktív" álláspontját.

A szankcióval sújtott emberek listájáról megjegyezte, hogy "az ukránok ezt másképpen fogják fel, számukra ez felér egy állami kitüntetéssel, és nagyon meg vannak sértődve azok, akik nem kerültek fel rá".

Ugyanakkor a Kijevvel szembeni ellenszankció az elnök szerint mutatja azt is, hogy Moszkva nem hajlandó teljesíteni a minszki megállapodásokat.

"Oroszországnak, ahelyett, hogy fegyvert csörtet a fronton, nagyon egyszerű dolgot kell tennie: ki kell vonulnia Ukrajnából, kivonnia a csapatait, és helyreállítani az ország területi egységét. Akkor béke lesz, és nem lesz szükség semmilyen szankcióra" – fejtette ki az ukrán elnök.

A német kancellár hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ENSZ békefenntartó missziót küldjön a Donyec-medencébe.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Pavlo Klimkin külügyminiszter szeptember 26-án közölte: Ukrajna, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország már rég kidolgozott egy közös határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) számára a donyec-medencei kéksisakos békefenntartó misszióról, és azt hamarosan a BT elé terjesztik.

"A méltóság forradalma idején megerősödtek a német-ukrán kapcsolatok. Németország egyike Ukrajna legközelebbi partnereinek, és mi kiállunk Ukrajna területi egysége és jövőjének szabad megválasztása mellett" – hangoztatta Angela Merkel.

A kancellár a donyec-medencei szakadárok által november 11-re tervezett "választásaival" kapcsolatosan leszögezte, hogy azok nem felelnek meg a minszki megállapodásoknak. Ugyanakkor köszönetet mondott az ukrán parlamentnek azért, hogy meghosszabbította a Donyec-medence különleges státusának hatályát.

"Nincs semmi másunk, csak a minszki folyamat. Ezért fontos, hogy Ukrajna teljesíti a saját kötelezettségeit, még akkor is, ha ez nehéz. Németország Ukrajna oldalán lesz." – jelentette ki.

Az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről Merkel úgy fogalmazott, hogy nem olyan kritikus a projektet illetően, mint Kijev.

"Kiállok amellett, hogy Ukrajna garanciákat kapjon, megőrzi tranzitszerepét" – tette hozzá.

Kifejezte, hogy Németország kész növelni pénzügyi segítségét Ukrajnának, emlékeztetve arra, hogy 2014 óta 490 millió euró támogatás nyújtott az országnak főként a kelet-ukrajnai konfliktus okozta humanitárius problémák megoldására.

Porosenko közölte a sajtótájékoztatón, hogy újabb dokumentumokat adott át a német kancellárnak az Ukrajna ellen elkövetett orosz bűntettek bizonyítékaként.

(MTI)