A székelyföldi Kovászna megye prefektusa szerint sértésnek tekinthető, ha a magyar választott tisztségviselők nem vesznek részt a nagy román egyesülés centenáriuma alkalmából szervezendő december elsejei ünnepségeken, de az sem kívánatos, hogy felszólaljanak és nacionalista beszédeket tartsanak.
Sebastian Cucu egy keddi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre fejtette ki álláspontját arról, hogy a magyar választott vezetők évről-évre távol maradnak a december elsejei ünnepségekről. Amint az Agerpres hírügynökség idézte: a prefektus (a mindenkori kormány helyi megbízottja) szerint a távolmaradás a román nemzeti szimbólumok és az állampolgárok megsértését jelentené. Sebastian Cucu megjegyezte: a nemzeti ünnepet az alkotmány nemzeti szimbólumnak minősíti, és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzá.
A prefektus ugyanakkor azt is kijelentette, hogy elutasítják minden olyan választott részvételét az ünnepi rendezvényeken, aki nem érti meg, hogy az alkalomhoz illően kell viselkednie.
"Minden tisztségviselőt szívesen látunk, aki jó szándékkal akar részt venni, ugyanakkor az is szükséges, hogy a tisztségviselők ne készüljenek erre az alkalomra szélsőséges vagy nacionalista jellegű beszéddel, mert ez az esemény végül is a román nép legfontosabb ünnepe" – jelentette ki a prefektus.
Arra utalt, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban kijelentette: a magyar közösség választott tisztségviselői még nem döntötték el, hogy részt vegyenek-e a centenáriumi rendezvényeken, de ha részt vesznek, akkor szót is akarnak kapni, és az elmúlt száz év tapasztalatáról, valamint a gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt, kisebbségeknek tett ígéretekről kívánnak beszélni. Azt is hozzátette, hogy a magyarság rendkívül szomorú tapasztalatokkal rendelkezik a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári ígéretek betartásával kapcsolatban.
Sebastian Cucu azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy bírságot rótt ki Nagybacon község polgármesterére, aki gyászszalagot tűzetett a községháza homlokzatára kifüggesztett román zászlóra a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottjának az elhalálozása miatt.
Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. Az eseményt a hivatalos román történelemszemlélet a modern román nemzetállam megteremtése pillanatának tekinti. 1990 óta december elsején ünneplik Románia állami ünnepét.
A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ma is gyakran felróják, hogy Bukarest nem teljesítette az erdélyi románok gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait.
(MTI)
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás