Továbbra is Annegret Kramp-Karrenbauer a német CDU legnépszerűbb elnökjelöltje

Továbbra is Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár, volt Saar-vidék tartományi kormányfő a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) legnépszerűbb elnökjelöltje – mutatta ki egy pénteken, a párt tisztújító kongresszusa előtt egy héttel ismertetett felmérés.

Fotó: Wikipédia

A közvélemény-kutatásokban november eleje óta az első helyen álló politikus az ARD országos köztelevízió megbízásából készített felmérés szerint

a teljes lakosságban 39 százalékos, a CDU-szavazók körében 48 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

A második Friedrich Merz, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti (Bundestag-) frakciójának volt vezetője (2000-2002), aki a teljes lakosság 26 százaléka, a CDU-tábor 35 százaléka szerint lenne a legmegfelelőbb elnök.

A harmadik helyen Jens Spahn egészségügyi miniszter áll, a legfiatalabb – 38 éves – elnökjelölt támogatottsága a teljes lakosságban 2 százalékos, a CDU-szavazók körében 9 százalékos – mutatta ki az ARD DeutschlandTrend nevű felmérése.

Az adatok érvényessége korlátozott, mert a párt új elnökét nem a lakosság vagy a CDU-szavazók választják meg, hanem a december 7-én Hamburgban kezdődő kongresszusra delegált 1001 küldött.

A három elnökjelölt péntek este Berlinben fejezte be november közepén elkezdett közös országjárását, amelynek során regionális konferenciákon mutatkoztak be a tagságnak. Ezek a rendezvények a jelöltek egyenként 10-12 perces beszédével kezdődtek, majd a résztvevők kérdéseket tehettek fel nekik nagyjából 90 percen keresztül.

A témákat a kérdések határozták meg, a rendezők csak moderálták a folyamatot, igyekezve lehetőséget teremteni a tagságot foglalkoztató valamennyi ügy megbeszélésére. A kérdések döntően a szociálpolitikára és a gazdaságpolitikára vonatkoztak, külpolitikai ügyeket kevéssé érintettek, kivéve a migrációs-, illetve menekültügyi politikát, bár volt olyan rendezvény, amelyen ezzel a területtel kapcsolatban sem volt kérdés.

Nem akarja kizáratni a Fideszt az EPP-ből

A nyolc regionális konferencián egyszer foglalkoztak Magyarországgal, az utolsó, berlini rendezvényen, a kérdés a Lengyelország és Magyarország ellen indított EU-s eljárásokra vonatkozott.

Annegret Kramp-Karrenbauer válaszában – utalva arra, hogy a CDU/CSU és a Fidesz egyaránt az EU jobbközép pártjait összefogó Európai Néppárthoz (EPP) tartozik – hangsúlyozta, hogy a konfliktusok megoldásával az EPP-n belül kell próbálkozni, és nem szabad azt mondani, hogy "kifelé az EPP-ből", mert így az EU nyugati és keleti részét egymástól elvászató "új, kulturális árkok" kialakulása fenyegetne, ami nem lenne összeegyeztethető a CDU "Európa-párti örökségével".

Friedrich Merz ugyancsak hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy ne jöjjön létre megosztottság az EU keleti és nyugati tagországai között.

Hozzátette: amennyiben a keleti tagországoknak "más elképzeléseik vannak a képviseleti demokráciáról, ha illiberális demokráciáról beszélnek, akkor meg kell mondanunk nekik, hogy nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia liberális, vagy nem demokrácia".

Kiemelte: szintén ellenzi, hogy a Fideszt kizárják az EPP-ból, mert "ha kint vannak, soha nem szerezzük vissza őket", ezért inkább meg kell győzni a kelet-európai országokat, hogy számukra is a liberális demokrácia a megfelelő.

Jens Spahn nem ismertette álláspontját részletesen, csupán azt emelte ki, hogy a CDU-nak felelősségteljesen kell politizálnia, és küzdenie kell azért, hogy a CSU-s csúcsjelölt, Manfred Weber által vezetett EPP sikeres legyen a 2019-es európai parlamenti választáson.

A regionális konferenciák alapján az tűnik valószínűnek, hogy a verseny Annegret Kramp-Karrenbauer és Friedrich Merz között dől majd el. A rendezvények többségén nagyjából egyforma lelkesedéssel fogadta őket a közönség, Jens Spahn felszólalásait pedig rendszerint kevesebb, és rövidebb ideig tartó taps jutalmazta.

Nem mindenben követi Merkelt

Annegret Kramp-Karrenbauer a távozó pártelnök, Angela Merkel kancellár támogatottjának számít, de a konferenciákon az eddigitől eltérő politikát hirdetett meg. Így például míg Angela Merkel az államháztartás egyensúlyára helyezi a hangsúlyt, Annegret Kramp-Karrenbauer a lakosság terheinek csökkentését szorgalmazza, és

míg Merkel a 2015-ös menekülthullámmal kapcsolatos döntések körüli viták lezárását sürgeti, Kramp-Karrenbauer az ügy mélyreható elemzését pártolja, és azt javasolja, hogy 2019-ben rendezzenek fórumokat, amelyeken csak a migrációról és a menekültügyről beszélnek, és levonják a 2015-ös helyzet megismétlődésének elkerüléséhez szükséges tanulságokat.

Ugyanakkor egyik elnökjelölt sem bírálta közvetlenül, személyesen Angela Merkelt, és egymást sem kritizálták. A rendezvények jellemzően felszabadult hangulatúak és rendkívül látogatottak voltak, több városban módosítani kellett a terveket, új, nagyobb helyszínt kellett keresni, hogy elférjenek a jelentkezők. A CDU adatai alapján a konferenciákon több mint 20 ezren vettek részt, a párt portálján pedig százezres nagyságrendben követték érdeklődők az online közvetítést.

Az elnökválasztási folyamat megítélése a teljes lakosságot tekintve is pozitív, a DeutschlandTrend adatai alapján a németek 55 százaléka úgy véli, jót tesz a CDU-nak a jelöltek versengése.

A felmérés szerint a CDU/CSU országos választói támogatottsága 28 százalékos, ami 2 százalékpontos növekedés a kutatássorozat előző, november elején végzett adatfelvétele óta.

Angela Merkel október végén jelentette be, hogy nem pályázza meg ismét a CDU elnöki tisztségét, 18 év után befejezi pártvezetői munkáját, és legkésőbb a ciklus végén, 2021 őszén visszavonul a politikai életből.