Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása semmit nem oldana meg.
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők transzparesekkel a kezükben a brit parlament épületénél, Londonban 2019. január 21-én. Fotó: MTI/AP/Matt Dunham
A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette:
az utóbbi időben benyújtott képviselői módosítások célja olyan helyzet előállítása, amelyben Nagy-Britannia nem lépne ki az EU-ból a törvényben is meghatározott március 29-i határnapon.
May szerint azonban ez nem oldaná meg a felmerült problémákat, valamikor mindenképpen eljön a döntés pillanata, és a döntési lehetőségek mindig ugyanazok lesznek:
megállapodás nélküli Brexit, megállapodásos Brexit, vagy a Brexit elmaradása.
A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást a londoni alsóház a múlt héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.
Theresa May a parlamenti szavazás után személyes egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetőit a kialakult patthelyzet feloldása végett.
A Munkáspárt – a legnagyobb ellenzéki erő – vezetője azonban nem hajlandó részt venni a kormányfő által felajánlott konzultáción mindaddig, amíg May nyilvánosan és hivatalosan ki nem zárja a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.
Theresa May azonban a szerdai vitanapon bírálta Jeremy Corbynt, amiért a személyes meghívás ellenére nem hajlandó tárgyalni vele a Brexit-folyamatról, jóllehet a múltban előfeltételek nélkül leült a tárgyalóasztalhoz a Hezbollah libanoni síita szervezettel, a Gázában hatalmon lévő Hamász palesztin radikális csoporttal, vagy az egykori Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), amely a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban.
Válaszában Corbyn kijelentette: az alsóházban többséget kaphatna egy olyan megoldás, amelynek alapján Nagy-Britannia egyfajta vámunióban maradna az Európai Unióval, és ezt a brit üzleti szektor is támogatná. A munkáspárti vezető feltette a kérdést, hogy Theresa May miért nem támogatja ezt a lehetőséget.
A kormányfő szerint ugyanakkor az EU-val elért, az alsóházban viszont leszavazott megállapodás is lehetővé tenné a bürokratikus és egyéb akadályok nélküli exportot az EU-piacokra, úgy, hogy Nagy-Britanniának eközben önálló kereskedelmi politikája lehetne.
Theresa May elsősorban a Brexit-megállapodás legsúlyosabban bírált eleméről, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére szolgáló tartalékmechanizmusról (backstop) kezdeményezett egyeztetéseket az alsóházi frakciókkal, és e megbeszélések eredményeit az EU elé terjeszti. A jelenlegi tervek alapján a Brexit-megállapodásról és az ahhoz benyújtott újabb módosító indítványokról jövő kedden tart vitanapot és szavaz ismét az alsóház.
A módosítási indítványok között vannak olyanok, amelyek megtiltanák a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és ennek érdekében előírnák a Brexit halasztását abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről.
Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter azonban szerdán, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a Brexit elmaradásának még súlyosabb következményei lennének, mint a megállapodás nélküli kilépésnek, mivel ez annak az ígéretnek a megszegését jelentené, hogy a parlament tiszteletben tartja a kilépésről hozott többségi népszavazási döntést.
Forrás: MTI
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás