Évezredekkel ezelőtt a nyírfakéregből készült kátrány volt a rágógumi, aminek persze gyakorlati haszna is volt, de a felfedezést az teszi igazi szenzációvá, hogy a rágóban emberi DNS-t találtak!
Fotó: Natalija Kashuba/Stockholm University – Mirror
A Mirror tudományos rovatában jelent meg egy régészeti érdekesség, melynek köszönhetően nagyon régi emberi DNS-re bukkantak a tudósok.
Az első emberek, akik több mint 10 000 évvel ezelőtt gyarmatosították Skandináviát nyírfakérget rágcsáltak előszeretettel. Évezredekkel ezelőtt a nyírfakéreg gyantája volt a rágógumi, aminek persze gyakorlati haszna is volt. Ez az anyag antiszeptikus tulajdonságokkal bír, ezért akkortájt a szájápolásban volt jelentős szerepe, sőt olykor fogtömésként is alkalmazták. Ennek köszönhetően férfiak, nők és a gyermekek is benne hagyták a DNS-üket és olykor a fogaikat is a kiköpött csomókban.
Kevés a csontmaradványa, ami ebből a korból maradt és nem mindegyikük őrzött meg DNS-t az archeogenetikai vizsgálatokhoz. Ezen a problémán segíthet egy most megtalált rágógumi, amiben a tudósok egy nő és egy férfi DNS-ére bukkantak.
Az legrégebbi emberi DNS, melyet ebből a területről szekvenáltak, és Huseby-Klevből származik, amely Svédország nyugati partján található korai mezolitikus vadászhalászhely volt. Az 1990-es évek elején bukkantak rá, de ebben az időben nem lehetett egyáltalán elemezni a benne lévő DNS-t, nem is beszélve a nem emberi szövetekről.
Per Persson, az Oslói Kultúrtörténeti Múzeumban professzora azt mondja: "Az ősi rágógumikból származó DNS-nek hatalmas jelentősége van nemcsak a népek eredetének és mozgásának nyomon követésében, hanem abban is, hogy betekintést nyerjünk a társadalmi kapcsolataikba, betegségeibe és életmódjukba".
Új hozzászólás