Bernie Sanders demokrata szenátor bejelentette: ha a Fehér Házba jutna, akkor eltörölné a diákhitel-adósságokat. 1600 milliárd dollárról van szó, amely ráadásul 2200 milliárdra növekedhet a következő évtizedben. 45 millió fiatal amerikait érintene.

Eltörölnék a diákhitel-tartozásokat

Nyilvánvalóan elsősorban az ő szavazataikra pályázik Sanders, aki 2016-ban alulmaradt Hillary Clintonnal szemben a demokrata előválasztáson. Aztán – sokak meglepetésére – Hillary Clinton is elbukott Donald Trumppal szemben. Hillary megfeledkezett a szegényekről és a hitelcsapdába esett diákokról – indokolta a választási vereséget Bernie Sanders, aki most még radikálisabb fordulatot akar a diákhitelek ügyében, mint 2016-ban.

Legyen alapvető emberi jog a felsőfokú tanulás. Ezt javasolja Sanders szenátor, aki rámutat : ma már egyetemi diploma nélkül egyre nehezebb boldogulni a munkaerőpiacon, amely elvárja ugyan a diplomát, de a szegényebbek számára nagyon drágává teszi a hozzáférést. Egy egész generáció esett csapdába az Egyesült Államokban, ahol a 2008-as pénzügyi válság után az egyetemek megkezdték a tandíjak brutális emelését. Így aztán a hitelek is emelkedtek: átlagosan 13 ezer dollár volt 1996-ban, 2017-ben már 30 ezer.

Hogy tudja ezt kigazdálkodni egy pályakezdő fiatal, aki szeretne családot alapítani , házat vagy lakást venni? Többnyire sehogy: 2017-ben több mint 9 millió diákhitel fuccsolt be. Sokan ilyenkor állami támogatásért folyamodnak, a kéréseket azonban 99 százalékban elutasítja Trump oktatási minisztériuma. Trump kizárólag a bankok és a pénzintézetek szempontjait veszi figyelembe – hangsúlyozza Sanders szenátor.

Eddig az amerikaiak pénzelték a Wall Streetet, most eljött az ideje a visszafizetésnek – legalábbis Bernie Sanders szenátor szerint, aki tranzakciós adót vetne ki a tőzsdei műveletekre, amelyek horribilis vagyonokat eredményeztek a leggazdagabb réteg számára. A liberális milliárdosok, mint Soros György vagy Bill Gates maguk is tisztában vannak ezzel. Szívesen fizetnének több adót. Trump ugyanis a rozsdaövezetek munkásainak szavazatával lett elnök, de első dolga mégis az volt , hogy csökkentse a leggazdagabbak adóját. Emiatt az amerikai költségvetés deficites, az államadóság folyamatosan növekszik. Erre hivatkozva nem kíván a republikánus többségű szenátus komolyan foglalkozni Sanders szenátor forradalmi elképzelésével, a diákhitel-adósságok elengedésével.

A demokraták közül nem Bernie Sanders az egyetlen, aki ilyesmin töri a fejét: Elizabeth Warren szenátor Massachusettsből valami nagyon hasonlót javasol. Csak ő figyelembe venné azt is, hogy melyik diák milyen családból jött: akiknél az éves jövedelem nem éri el a 100 ezer dollárt, ott elengednék a teljes adósságot 50 ezer dollárig. A középosztály esetében (100-250 ezer dollár évente) csak részlegesen szüntetnék meg a tartozást. A legfelső 5 százalék, vagyis akik 250 ezer dollár felett keresnek ők nem kapnának semmilyen kedvezményt.

Donald Trump a konzervatívok szavazó táborára hivatkozva utasítja vissza ezeket az elképzeléseket. Ő abban bízik, hogy a Wall Streeten a konjunktúra kitart 2020 novemberéig, amikor az új elnökről szavaznak Amerikában. A Wall Street aligha akar tranzakciós adót fizetni, hogy így eltüntessék az 1600 milliárd dolláros diákhitel adósságot. De az a 45 millió amerikai választópolgár, akiknek a többsége diákhitel adósság csapdába esett, valószínűleg Trump ellen szavaz majd.

Forrás: hvg.hu

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok