Oroszország tagsági jogosultságainak visszaállítása miatti tiltakozásul hét ország kivonult az Európa Tanács parlamenti közgyűléséről (PACE) – közölte a PAP hírügynökséggel a lengyel küldöttség vezetője szerdán.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Wlodzimierz Bernacki elmondta:
Lengyelország, a három balti ország, Georgia, Szlovákia és Ukrajna küldöttsége hagyta el idő előtt a keddi tanácskozást.
Kifejtette: a vita során, amelyet Oroszország visszatérésének elveiről folytatott a közgyűlés, világossá vált, hogy a német, francia, olasz, osztrák képviselőkből álló "nagyon jelentős csoport" feltételek nélküli visszafogadásra törekszik, szemben az Oroszország közvetlen szomszédságában fekvő országokkal, amelyeket végül leszavaztak.
A tanácskozást elhagyó küldöttségeknek nem sikerült elérni, hogy a házszabály módosításán dolgozó bizottság Oroszország visszatéréséhez "bizonyos feltételeket" szabjon, elsősorban az emberi jogi kérdéskörben
- mondta el Biernacki. Ezzel kapcsolatosan emlékeztetett a Krím félsziget kormányzásának kérdésére, az Azovi-tenger és a Kercsi szoros hajózhatóságának témájára, valamint a kercsi incidens során orosz fogságba esett ukrán tengerészek ügyére is.
Lengyel feltételként említette a 2010-ben Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsának visszaadását is, annak kapcsán, hogy Moszkvát erre szólítja fel a PACE egyik tavalyi határozata.
Bernacki nem adott egyértelmű választ arra, hogy a PACE tanácskozásáról távozott küldöttségek részt vesznek-e a legközelebbi, októberi ülésen.
A szavazáson jelen lévő magyar képviselők támogatták Oroszország visszatérését az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe (PACE), ezzel kapcsolatban félreértések jelentek meg a sajtóban
- közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdán telefonon az MTI-vel.
Németh Zsolt a közgyűlés strasbourgi üléséről beszámolva elmondta, hogy a Fidesz-KDNP összes delegáltja támogatta az Oroszország mandátumának igazolásáról szóló határozatot, amelyet végül 116:62 arányban, 15 tartózkodás mellett fogadtak el.
Hozzátette, fontos ugyanakkor, hogy ebben az Európa Tanács "nagyon erős elvárásokat" is megfogalmazott Moszkvával szemben, például 77 milliós eurós tartozásának azonnali befizetését, a Kercsi-szorosnál őrizetbe vett ukrán tengerészek szabadon bocsátását, a Kelet-Ukrajna felett lelőtt utasszállító gép ügyének és Borisz Nyemcov orosz ellenzéki meggyilkolásának megfelelő kivizsgálását, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek helyzetének javítását.
Jövő év áprilisáig jelentést készít a páneurópai szervezet az oroszországi emberi jogi helyzetről, és ennek fényében járhat majd el a továbbiakban.
Mint mondta, a félreértések abból származnak, hogy a közgyűlés hétfőn módosította a házszabályát, ami megnyitotta a lehetőségét az oroszok visszatérése előtt is. Bár Magyarország az utóbbi célt támogatja, ezt a módszert kifogásolta, mivel Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen, továbbá a módosítás nem adott választ arra, hogyan lehet az európai uniós szankciók alá eső képviselők mandátumát egyénileg megkérdőjelezni, ettől a szavazástól ezért távolmaradtak.
Oroszország 2016-ban felfüggesztette munkáját a 47 európai országot tömörítő közgyűlésben, mintegy két évvel azután, hogy küldöttségét a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolása miatt megfosztották szavazati jogától.
A közgyűlés 116 igen szavazattal, 62 ellenében, tíz tartózkodással visszaállította Oroszország tagsági jogosultságait a testületben.
(MTI)
Magyarázás a ' pávatánc ' része !