Putyin: idejétmúlttá vált a liberális eszme

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mára "idejétmúlttá vált" a liberális eszme. Putyin a Financial Timesnak adott interjút, amelyet a londoni üzleti napilap csütörtök este ismertetett online kiadásán.

Az orosz államfő szerint a liberálisok "ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták".

Putyin megfogalmazása szerint a liberális eszme azt vélelmezi, hogy "semmit nem kell csinálni, a migráns büntetlenül gyilkolhat, fosztogathat, nemi erőszakot követhet el, mivel tiszteletben kell tartani az őt migránsként megillető jogokat".

A liberális eszme azonban elavulttá vált, mivel szembekerült a népesség túlnyomó többségének érdekeivel – mondta az orosz elnök. Hozzátette: a közvélemény a multikulturalizmus, a nyitott határok és a bevándorlás ellen fordult.

Fotó: wikipedia CC BY 4.0/Kremlin.ru

Putyin alapvető hibának nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár több mint egymillió menekültet engedett be Németországba főleg a polgárháború sújtotta Szíria térségéből.

Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy Donald Trump amerikai elnök igyekszik útját állni a Mexikóból az Egyesült Államok felé tartó migrációnak és kábítószer-csempészetnek.

Az orosz elnök aggodalmának adott hangot az orosz-amerikai fegyverkezési verseny kiújulásának veszélye miatt. Kijelentette: a hidegháború idején legalább voltak szabályok, amelyeket a politika szereplői a nemzetközi kommunikációban többé-kevésbé betartottak vagy megpróbáltak betartani, most azonban úgy tűnik, hogy semmiféle szabály nincs.

Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak halvány jelei az olvadásnak a fagypontra hűlt brit-orosz kapcsolatokban.

Putyin szerint Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke e kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Kijelentette: reméli, hogy a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcstalálkozóján, amelyen találkozik Theresa May távozó brit miniszterelnökkel, legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.

Putyin megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Moszkvának köze lett volna Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaly márciusi angliai megmérgezéséhez.

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal Salisbury városában elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte.

Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát.

Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték –, Dawn Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt.

A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

"Ez az egész kémsztori, ahogy mifelénk mondják, öt kopejkát nem ér" – mondta Putyin Financial Timesnak adott interjúban a Szkripal-ügyre utalva.

Hozzátette: az államközi kapcsolatokat milliárdokban és emberek millióinak sorsában mérik.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az árulás a lehetséges legsúlyosabb bűncselekmény, és az árulókat meg kell büntetni. "Nem azt mondom, hogy a Salisburyben történt incidens ennek a módja, de az árulókat meg kell büntetni" – fogalmazott az orosz elnök.

A szíriai orosz katonai műveletekről szólva azt mondta: az orosz hadsereg tevékenységének kedvező a hozadéka, sőt az általa vártnál is többet sikerült elérni.

Putyin szerint mindemellett az orosz fegyveres erők olyan gyakorlati tapasztalatokra tettek szert, amelyeket békeidőbeli hadgyakorlatokon nem szerezhettek volna meg.

(MTI)