A finn igazságszolgáltatás minősége és hatékonysága pedig a legtöbb mutató tekintetében a magyar mögött van.
Forrás:
Origo
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
.
www.google.com/search?ei=yCEwXeTvO6rIrgSA0raoAw&q=NER+tagok+lop%C3%A1sai&oq=NER+tagok+lop%C3%A1sai&gs_l=psy-ab.12..35i39l2.13956.16968..19804...0.0..0.94.501.6...0...1..gws-wiz...0i71j0i13i30j35i304i39.UYdZ9ZGqWDA&ved=0ahUKEwjk85P8-r3jAhUqpIsKHQCpDTUQ4dUDCAo
.
A karakterbuzerálásnak egyik oka lehet, hogy a FINN SOROS ELNÖKSÉG zászlajára tűzte a jogállamiság kérdését, amelyben talán a világon utolSÓK vagyunk, egy olyan rötyi papírral, amely érvénytelen.
.
Ezzel szemben a finnek az ALKOTMÁNYUK 100. évfordulójának megünneplésére készülnek!
De még mindig jobb, mint Oroszországban volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően.
1917 novemberétől a politikai ügyek az ún. forradalmi törvényszékek elé kerültek.
A „bírók” nem voltak jogvégzettek, ELÉG VOLT, HA TUDTAK ÍRNI.
Számukra nem léteztek törvények, „szocialista igazságérzetükre” kellett támaszkodniuk. Nem lett jobb az "Igazságszolgáltatás", sőt sokkal több ártatlan ember vesztette életét, mint korábban.
1922-ben végre mégis bevezettek egy törvénykönyvet. Lenin a törvényt kidolgozó Igazságügyi Népbiztosságnak írt utasításában leszögezte: A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort…, hanem hogy megalapozza és legitimálja.”
A törvény szövege szerint a halálos ítélethez elég volt, ha valakinek csak szándékában állt elkövetni valamit.
Kivégezhették továbbá akkor is, ha tette nem volt bűn, de a bírók a társadalomra károsnak ítélték.
Azt azért elfelejtették közölni, hogy a finn köztársasági elnök nem egy olyan golyóstoll, aki bármit aláír, bárkit kinevez, hanem felelősen gondolkodó ember, aki nem ellensége a hazájának és feltétlen híve az őt kinevező pártnak.