Úgy tűnik, beigazolódott, hogy a kriptopénzek mégsem teljesen lufi módon viselkednek, hanem az árfolyamuk függ bizonyos fundamentális tényezőktől. Egy friss kutatásban 5 jelentős kriptopénz esetében mutatták ki, hogy a blokkláncuk biztonsága, illetve az elterjedtségük mértéke nagyban befolyásolja az árukat.
Fotó: Pixabay
Ez a modell egyben arra is magyarázatot ad, hogy a bitcoin 2017-es szárnyalása után miért volt törvényszerű az erőteljes visszaesés: egyszerűen nem fejlődött még annyit a rendszer, mint amennyire megdrágult. Korábban itt, a Portfolio Prof hasábjain is hangsúlyoztuk, hogy milyen nagy szükség volna a kriptopénzek fundamentális elemzésére, immár pedig végre az akadémiai szféra is így gondolja.
Mitől mozog?
A befektetési pénzügyekben az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy mégis mitől mozognak az eszközárak. Miért szárnyal az árfolyam, miért korrigál? Nem könnyű az ilyesmit modellezni, de a témának nagyon gazdag szakirodalma van, sőt, már Nobel-díjat is osztottak néhány fontosabb eredményért.
A kriptopénzeknek különös egy természete van, így az árfolyammozgásuk vizsgálatára egyáltalán nem triviális, hogy bevethetők a már ismert keretrendszerek. Vannak olyan közgazdászok, akik szerint ezeknek az eszközöknek nincs és nem is lehet belső értékük, így a fundamentális elemzésük lehetetlen. Szerintük a kriptopiacon látott árfolyammozgások pusztán a viselkedési pénzügyek keretein belül értelmezhetőek. Egyszerűbben szólva: az emberi pszichológia mozgatja az árakat, illetve fújja a lufikat. De nem mindenki gondolja így.
Mások szerint ugyanis a kriptodevizák valódi értékkel bírnak. Könnyebbé és olcsóbbá tehetik a tranzakciókat, olyasfajta biztonságot nyújthatnak, amit a konvencionális pénzügyi rendszer nem képes, és nem utolsó sorban anonimitást is adhat azon gazdasági szereplőknek, akik arra vágynak. Egyszóval van rájuk igény, mert értéket képviselnek. Ha pedig így van, akkor kell lennie olyan fundamentális tényezőknek is, amelyek a belső értéküket elméletileg tükröző árfolyamra hatnak.
Nézzük a fundamentumokat!
A korábbi alkalommal hosszan átbeszéltük, hogy milyen megközelítésben is elemzik manapság a kriptopénzeket. Utaltunk rá, hogy mennyire nehéz őket fundamentális szempontok mentén értékelni, és emiatt milyen ritkák is a tudományos igényű munkák ezen a téren. Az akadémiai világról köztudott, hogy lassan reagál, de idővel azért mindig előveszi a fontos problémákat. Így történt ez a kriptopénzekkel is, amik kutatása az elmúlt években egészen felpörgött.
Nemrég pedig meg is jelent egy fontos mérföldkőnek számító tanulmány a kriptopénzek árfolyamának fundamentális tényezőiről. Siddharth Bhambhwani, Stefanos Delikouras és George Korniotis közgazdászok annak jártak utána, hogy a blokkláncból kinyerhető információkkal vajon lehet-e magyarázni a kriptopiaci hozamokat.
KÜLÖNÖSEN KÉT TÉNYEZŐRE VOLTAK KÍVÁNCSIAK: MENNYIRE HAT AZ ÁRFOLYAMRA AZ ADOTT BLOKKLÁNCBA VETETT BIZALOM, ILLETVE ANNAK ELTERJEDTSÉGE.
Az első tényező a biztonsággal kapcsolatos és egyértelműen összefügg az úgynevezett hash rátával. Ez a mutató lényegében azt jelzi, hogy mekkora számítási teljesítménnyel bír a hálózat, vagyis mennyien vesznek részt a tranzakciók biztonságos jóváhagyását ellátó "bányászatban". Mindez direktben megfigyelhető. A másik tényező pedig arról szól, hogy mennyien használják az adott kriptopénzt, amely szintén megfigyelhető, például az egyedi aktív címek számán keresztül.
A kutatók öt jelentős kriptodevizát vizsgáltak ilyen szempontból: a bitcoint, az ethereumot, a monerot, a litecoint, és a dasht. Bizonyos teszteknél pedig további 33 kisebb kriptopénzt is bevontak még az elemzésbe, hogy lássák, mennyire általánosak az eredményeik.
Javuló biztonság + elterjedtség = hosszútávon növekvő árfolyam
Mint kiderült, hosszútávon valóban függ az árfolyam az adott rendszer hash rátájától és a hálózat kiterjedtségétől. Bemutatták például, hogy a bitcoin 2017-es nagy szárnyalását követő szakadást jól magyarázzák ezek a fundamentumok (a bitcoin esetében a normalizált adatokat a fenti két ábrán tekinthetjük át). A legnépszerűbb kriptopénz akkoriban ugyanis jóval gyorsabban értékelődött fel, mint amennyire a blokklánc biztonságát adó hash ráta, illetve az elterjedtségét jelző címek száma növekedett. Utólag könnyű okosnak lenni, de úgy tűnik, ezzel a modellel meg lehetett volna mondani, hogy túlvették ezt a digitális pénzt.
A TANULMÁNY SZERZŐI MEGJEGYZIK, HOGY EGÉSZEN BIZTOSAN NEM AZONOSÍTOTTAK MÉG MINDEN RELEVÁNS FUNDAMENTÁLIS TÉNYEZŐT A KRIPTOPÉNZEK ÁRAZÁSA SZEMPONTJÁBÓL. A MODELL ÍGY TERMÉSZETESEN KÖZEL SEM ELÉG PONTOS AHHOZ, HOGY EGYKÖNNYEN PROFITÁLNI LEHESSEN BELŐLE, DE A TÉMA TUDOMÁNYOS KUTATÁSA SZEMPONTJÁBÓL AZÉRT FONTOS ELŐRELÉPÉST JELENT.
Új hozzászólás