A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadása soha nem látott mértékben erősítené meg Nagy-Britannia szuverenitását, és minden eddiginél több döntési jogot telepítene vissza a brit demokratikus intézmények hatáskörébe – mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő a Brexit-megállapodásról szóló törvénytervezet alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette azt is, hogy az egyezmény törvénybe iktatásával már a jövő héten le lehetne állítani a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következményeinek elhárítását célzó előkészületeket.
A Brexit-megállapodás ratifikálásának 115 oldalas tervezetét Johnson kormánya előző éjjel terjesztette be az alsóháznak, rendkívül feszes elfogadási menetrenddel együtt. Ennek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhet, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhet.
Kedd este a menetrendről külön szavazás lesz. Az eljárási programindítványt számos képviselő élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.
A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését.
Johnson ezt a kedd délutáni vitában megerősítette, kijelentve: ha a parlament "elhúzza a Brexitet januárig vagy még tovább", akkor a Brexit-megállapodás ratifikációs tervezetét vissza kell vonni. A kormányfő alig burkolt utalást tett arra is, hogy az esetben az előrehozott választások megszervezése lesz a feladat, különösen akkor, ha az Európai Unió jóváhagyja a kilépés halasztását.
Johnsonnak szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig.
Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő a brit kormányfőnek. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. A törvény előírása alapján – mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült – Johnson szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
A keddi vitanapon Johnson – egyenes utalással az előrehozott választások lehetőségére – kijelentette: a parlament "saját magát kötötte gúzsba" a Brexit ügyében, és ő semmiféleképpen nem fogja megengedni, hogy ez a helyzet még hónapokig fennmaradjon.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a keddi vitában kijelentette, hogy a Labour-frakció az eljárási menetrend ellen szavaz. Corbyn szerint a 115 oldalas jogi szöveg elbírálására három napot engedélyező programindítvány "az elszámoltathatóság kikerülésére tett szégyenteljes kísérlet" a kormány részéről.
(Kép:MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor)
Forrás: MTI
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás