Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szelleme azt üzeni, hogy a szolidáris nemzetekre épülő Európa építéséhez kell keresni a közös nevezőt – összegezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédeit szerdán az MTI-nek Bolzanóból telefonon nyilatkozva.
A volt házelnök kulcskérdésnek nevezte az európai létforma megőrzését, amely szerinte elsősorban keresztény.
Felhívta a figyelmet a nemzetre mint identitásteremtő, szervező erőre és alapegységére, a családra, amely – mint hangsúlyozta – apából, anyából és gyermekből áll.
Ezeket a fogalmakat mára csak a konzervatív politika "tűri meg", hiszen Európa ma bevándorlókat, "gendert" ért inkább kisebbség szón, nem azt a mintegy 60 millió embert, aki nemzeti kisebbségként él szülőföldjén
- mondta.
Szili Katalin sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban nem kapnak figyelmet az őshonos kisebbségek, amelyeknek szintén kollektív jogokra lenne szükségük.
A miniszterelnöki megbízott méltatta a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, amelynek keretében egymillió aláírást kell összegyűjteni májusig.
Hangsúlyozta, a magyar és az olasz történelem "ékesen bizonyítja", hogy mindkét nép egyformán szabadságszerető és barátságos.
A magyarok hálával tartoznak mindazon olaszoknak, akik közöny és hallgatás helyett segélyekkel, aláírásgyűjtéssel és a szolidaritás más formáival támogatták a magyar forradalmat és a hazájukból menekülni kényszerülő magyarokat – mondta.
Szili Katalin kedden Milánóban, szerdán pedig Bolzanóban vett részt 1956-os megemlékezéseken Csiszár Jenő milánói főkonzul kíséretében.
Forrás: MTI
Ezt az embert még azelőtt kellett volna kirakni a szocialista pártból, mielőtt köztársasági elnöknek tolakodott volna.
Akkora karrierista, amilyet nőben csak az új igazságügyi miniszter produkál.