Továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja az Egyesült Királyság, amely az EU-tagság megszűnésének (Brexit) előző, e hét elejéig érvényben volt határideje alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfélkor lépett volna ki az EU-ból.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a márciusi EU-csúcson engedélyezte a halasztást a Theresa May előző miniszterelnök vezette akkori brit kormánynak, mivel nem sikerült elfogadtatni a londoni parlamentben a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért megállapodást.
Az első haladék május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.
Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor az egyezményt.
Ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított alternatív, április 12-i határidő. Ennek alapján ha az április 11-én hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit még további, ezúttal október 31-ig terjedő halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága április 12-én megállapodás nélkül megszűnt volna.
Az Egyesült Királyság csütörtök éjfélkor is megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között lépett volna ki az EU-ból, mivel a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson által részben újratárgyalt Brexit-megállapodást sem ratifikálta még a londoni parlament, bár az alsóház az egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta.
Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes – a tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó – kormányzati menetrendet.
E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről.
Johnsonnak három nappal korábban kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet, előírva az újabb halasztás kezdeményezését arra az esetre, ha egyik kritérium sem teljesül.
Mivel október 19-ig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.
A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.
Boris Johnson időközben előrehozott választások kiírását kezdeményezte az alsóházban, és a kezdeményezést a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, negyedik kísérletre ezen a héten el is fogadtatta.
Az előrehozott választásokat december 12-én tartják.
A Brexit halasztásának engedélyezéséről hozott uniós döntést a brit kormány hétfőn elfogadta. Az Európai Tanács elnökét erről értesítő levelében a brit miniszterelnök azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Boris Johnson közölte Donald Tuskkal, hogy emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.
(MTI)
Cikk- és címlapkép: pixabay.com
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Amúgy pedig, én úgy tudom pl. sok Londoni lakos is a brexitre szavazott, mert meglátták, hogy London már nem is igazán brit, leginkább Balkán és Közel Kelet.
www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/1842532-1842532/
Részemről nem különböztettem meg a vidéki, városi szavazókat, azt írtam, főleg az idősebbek, és a kevésbé iskolázottak , akiket könnyebb hangzatos szólamokkal befolyásolni, álltak ki a Brexit mellett. Egyébként eléggé fej-fej mellett alakult az eredmény, 51,9 % voksolt a kilépés mellett. Lássuk be, ez, egy ilyen horderejű kérdés eldöntésénél nem meggyőző különbség.
Új hozzászólás