Nem az Iszlám Államhoz csatlakozó külföldi harcosok visszafogadásáról, hanem a megbüntetésükről kell beszélni – foglalta össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitáján elhangzó felszólalásá.
A tárcavezető kiemelte: a világ eddigi legveszélyesebb terrorszervezetének, az Iszlám Államnak a legyőzésével újabb biztonsági kihívások állnak a világ és Európa előtt, ami alapvetően abból adódik, hogy az Iszlám Államhoz több tízezer úgynevezett külföldi harcos csatlakozott az elmúlt években. Sajnos közülük több mint ötezren európai uniós országok állampolgárai – tette hozzá.
Közölte: "meg vagyunk döbbenve az egyes nemzetközi szervezetek azon törekvései láttán", hogy ezeket az idegen harcosokat az európai társadalmakba vissza kellene fogadni. Ezzel szemben ezeket az idegen harcosokat meg kell büntetni és a bűncselekmények elkövetésének helyszínén be kell börtönözni – vélekedett.
Szijjártó Péter kifejtette: ezek az emberek terrorszervezethez csatlakoztak, amelynek keretében több millió ember életét keserítették meg, gyilkosságokban vettek részt és szélsőséges ideológiákat terjesztettek. "Ezeknek az embereknek nem a visszafogadásáról kellene beszélni" – jelentette ki.
Úgy vélte, az Iszlám Állam megpróbálja visszajuttatni ezeket a külföldi harcosokat Európába, "ami nagyon komoly biztonsági fenyegetés a számunkra". A nyugat-balkáni migrációs nyomás növekedésével számítanunk kell arra, hogy ebben a tömegben fel-fel fognak bukkanni azok a külföldi harcosok, akik korábban a terrorszervezethez csatlakoztak, most pedig Európába akarnak visszatérni "ki tudja, milyen szándékkal" – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: ezt meg kell akadályozni, ezért az európai külső határokat meg kell erősíteni. Magyarország természetesen a jövőben is megvédi déli határát, hogy elkerüljük a korábbi külföldi harcosok visszatérését Európába – mondta.
A külügyminiszter hozzátette: a nemzetközi szervezetek hozzáállása megdöbbentő, érthetetlen, "miért kell terrorszervezethez csatlakozó bűnözők mentegetéséről beszélni ahelyett, hogy a szigorú megbüntetésükről beszélnénk".
(Kép: MTI/KKM/Burger Zsolt)
Forrás: MTI
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Bár egy helyen írja a Biblia: "Büntetem az apák vétkét fiaikban hetediziglen!"
A keresztényeknél van bocsánatos és van nem bocsánatos bűn.
A gyilkosság nem bocsánatos.
Aki a vallásra hivatkozik, illene legalább valamelyest konyitani hozzá. (Ez egyébként vonatkozik a kereszténydemokratákra is. Mert vagy lila gőzük sincs róla, vagy figyelmen kivül hagyják.)
Az iszlamistákat bizony büntetni kell, ennek megitélése sem lehetne pártpolitikai szempont.
Én is meg vagyok döbbenve ekkora arcátlanságon. Nem erdogan az aki ezeket szabadon engedte/engedi a kurd börtönökből? Nem ő az aki visszatoloncolja őket Európába? Ott, Észak-Sziriában börtönben voltak. Hé toporzék, akkor ki is az akit most "baxtatni" kéne? Nem beszélte ezt meg egymással a két fényes tekintetű?
". A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről egy 1949-es szovjet összefoglaló jelentés szerint mintegy 800 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, ahonnan átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek csak haza, ha sikerült túlélniük a megpróbáltatásokat az embertelen körülmények között.
Egy 1949-es szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539-ben adta meg. Harmaduk volt civil, de ebben nincsenek benne azok, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben meghaltak és a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és elpusztult több tízezer magyar katona sem, a foglyok száma így 600-700 ezer lehetett. Más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is. A legtöbb túlélő 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került.
A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a Gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak 5-6 ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket."
Ti ezt dicsőititek.
444.hu/2019/09/06/tgm-fenykep
Jobb lesz, ha visszaveszel ebből a senkiházis beszédből.
Ők megegyeztek egymással,hogy nem az a történelem,ami anno lejátszódott,hanem az amiért megfizetik őket!
Meddő vita! Az apósom (pincér volt) kiszámította,hogy a konzentrációs táborokban meggyilkoltak számát az "az-
mik" meghamisították! A "honnanvetted az adatokat"-ra azt válaszolta,hogy nekem az "mindegy lehet!" Ő tudja!!!
(:-()
Új hozzászólás