Várakozások szerint egy új javaslat bemutatásával folytatódik péntek reggel a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak.
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában. Elemzők kétségesnek tartják, hogy a tagállami vezetők végső megállapodásra jutnának.
Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet.
Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével indulhat az új javaslat szövegezése.
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Az úgynevezett "takarékos négyek" – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke.
Ezzel összefüggésben – Németországgal együtt – továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja – köztük Magyarország – egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.
(MTI)
azonban direkt értelemben még nagyobb
A pártunk központi napilapja vezércikke az EU-s költségvetés kapcsán ereszti el magát a szokásos minden alapot nélkülöző – nincs rá jobb szó – hazugságokat szajkózva. Ez egy dolog, de a főoldali dumája már nem csak a téma kapcsán nélkülöz minden valós alapot:
„Rossz kabát - Ne feledjük, a gazdag ember azért gazdag, mert nem ad senkinek a vagyonából, nem költ szükségtelen dolgokra, hanem borzasztó aprólékosan kiszámolja, mire kell feltétlenül pénzt szánnia.”
Az EU kapcsán is baromság, de ha úgy általában, napláne a világ leggazdagabbjai vonatkozásában még nagyobb.
Persze ha magukra gondoltak akkor van benne valami, mert ártunk és qurmányunh fordított Robin-ja egyértelmű!!! =))