Egy világhírű magyar tudós 5 évvel ezelőtt megjósolta a világjárványt, itt a bizonyíték

A koronavírus-járvány alapjaiban írta át néhány hét leforgása alatt az egész világ életét és a tragikus halálesetek mellett számtalan következménnyel járt. Itt gondolhatunk arra, hogy a pandémia megrengeti az országok egészségügyi rendszerét, valamint az országok gazdaságait is, de közben – mivel a kormányok és a nemzetközi hatóságok gőzerővel keresik a megoldásokat – a figyelem középpontjába kerülnek a tudományos lehetőségek.

Fotó: Barabási Albert-László / Facebook

Az egyik ilyen a hálózatelmélet, ami – egyes tudósok szerint – képes előre jelezni a vírusok terjedését és amelynek egyik legnagyobb képviselője Barabási Albert-László magyar származású professzor. A hálózatkutató a napokban egy Facebook-poszttal, egy tanulságos videóval, valamint több interjúval került a figyelem középpontjába. Szerinte amit a jelen helyzetben Magyarország és sok más ország csinál, azok a helyes és szükséges lépések.

Előre jelezni?

Nemcsak a kormányokat, de az embereket is érdekli, hogy hogyan lett ekkora világjárvány egy tavaly, Kínából indult vírusból és hogy hogyan lehet fékezni a terjedését. A vírus jellemzőiről már többször írtunk (miért veszélyesebb, mint az influenza, vagy a rokon vírustípusai, SARS, MERS), azonban az is érdekes, hogy megértsük: hogyan terjed. A hálózatelmélet képviselői szerint erre ad kézenfekvő megoldást ez a tudományág. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a hálózatelmélet legnagyobb kutatói sorra szólalnak meg és szavukra az egész kétségbeesett világ figyel.

Alessandro Vespignani olasz származású Bostonban élő professzor és csapatának munkásságát például egy héttel ezelőtt mutatta be részletesen a New York Times. A lap Vespignani a bostoni Network Science Institute igazgatójának (ugyanitt igazgató Barabási Albert-László is) egy zsúfolt napját mutatja be, ami azért is van most betáblázva, mert a koronavírus-járvány miatt rengetegen keresik: az Egészségügyi Világszervezet, európai doktorok, valamint az amerikai járványügyi hivatal is (CDC). A lapnak nyilatkozva Vespignani háborús helyzetről beszél és ezt a korábbi járványok idején (ebola, zika) szerzett tapasztalataira alapozza, amikor az adatok érkezésével párhuzamosan, folyamatosan, élőben modelleznek. Az elmúlt tíz évben épült be a járványkutatók gondolkodásába a hálózatkutatás. A cikk szerint az egészségügyi világszervezetek ilyen helyzetekben napi szinten egyeztetnek az olyan hálózatkutató csapatokkal, mint az NSI. A csapat egyébként a vuhani adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az első kínai utazási korlátozások néhány nappal késleltették a vírus megjelenését Kína többi részén, azonban a világ más pontjain ezzel 2-3 hét időt nyertek az országok. Azt is vizsgálják már a kínai adatok alapján, hogy más korlátozó intézkedések milyen hatással jártak a vírus terjedésére, így például az iskolabezárások. Vespignani kollégája, Ana Pastore y Piontti fizikus azt is kiemelte, hogy minden ország, minden állam különböző lehet, ez ugyanis függ az egyének viselkedésétől és a háztartások összetételétől.

Aki megtette

Barabási Albert-László már korábbi tanulmányaiban bemutatta, hogy a hálózatkutatást hogyan lehet a vírus elleni küzdelem szolgálatába állítani. A napokban saját Facebook-oldalán osztott meg egy 2015-ben készített videót, melyben a Spektrum a vírusok terjedéséről készített egy epizódot (a csatorna néhány héttel ezelőtt tette ingyenesen elérhetővé ezt a részt).

Ebben az 5 évvel ezelőtt videóban a magyar professzor az első megszólalásában – a mostani koronavírus okozta helyzetben visszanézve szinte jövőbe látóan – így fogalmaz :

Azt hiszem, még nem láttunk mindent. A 21. században nem az a kérdés, hogy lesz-e világméretű járvány, hanem az, hogy mikor és hogy mennyire lesz pusztító.

"Fel kell ismernünk, hogy a válasz nem orvosi jellegű, mivel egy új betegségre hónapokig, évekig tart vakcinát fejleszteni. Egyedül úgy állhatjuk útját egy jövőbeli járványnak, ha megértjük az ember mobilitását. Menet közben kell megállítanunk" – érzékeltette a hálózatelmélet jelentőségét járványok idején. Az emberi mobilitás megértésével megérthetnénk a vírus terjedésének útját és kideríthetnénk, mit kell tenni annak megállítása érdekében anélkül, hogy tönkre tennénk a gazdaságot – tette akkor hozzá Barabási, akinek a megszólalása után a videóban épp a fentebb bemutatott Alessandro Vespignani szólal meg a témában.

Elindul valahonnan a vírus és tovább halad valamely fő elosztópont felé, lehet az London, Párizs, New York Szingapúr. Ott megfertőz másokat, így fejlődik a dinamikája. A járvány nagyvárosról nagyvárosra, majd kisebb repülőterek, kisebb régiók felé halad. Ezen útvonalak alapján tudjuk mérni és modellezni a jelenséget és közelebb kerülünk annak megértéséhez, mit tartogat a jövő – fejtette ki az olasz professzor a 2015-ös műsorban.

Újra aktív Barabási

A magyar professzor is aktivizálta magát a koronavírus-járvány miatt. A témában megjelent Facebook-posztja feltehetőleg milliókhoz ért el a hálózatokon keresztül.

Ezt követően többen is megszólaltatták a professzort. A Transindexnek adott interjújában kijelentette: a COVID-19 hálózatbetegség: a kontakthálón keresztül terjed és a sejthálót fertőzi meg, így csak hálózatelméleti eszközökkel lehet hozzá közelíteni. "Az előrejelzések, amelyeket a világ kormányai használnak, mind hálózatelméleti eszközökre építenek. Ez nagyjából tíz éve vált lehetségessé kollégám, Alessandro Vespignani munkássága nyomán" – árulta el a lapnak. Arra is figyelmeztetett, hogy óriási kockázatot jelent, hogy Romániába az utóbbi hetekben százezrek érkeztek haza külföldről.

Ezzel a népvándorlással berobban a vírus az országba – mondta.

Portfólió