Öt csapat nem kapott NB I-es licencet

A Győr, a Pécs, a Pápa, a Nyíregyháza és a Kecskemét labdarúgócsapata nem kapta meg az NB I-es induláshoz szükséges licencet. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy legkésőbb a 2017/18-as idényig 12 együttesre csökkentik az első osztály létszámát. 

A sportvezető kifejtette, a kluboknak május 26-áig, a másodfokú döntésig van lehetőségük arra, hogy pótolják a hiányosságokat. Ennek tükrében alakulhat ki az OTP Bank Liga következő szezonjának mezőnye, amely 16, 14 – vagy akár már a 2015/16-os idényben – 12 csapatos lehet.

Az MTI kérdésére kiderült, ha páratlan számú csapat rendelkezik majd a szükséges indulási joggal, akkor a másodosztályból "töltik fel" az élvonal mezőnyét páros számúra, azaz a kiesést jelentő 15. és 16. helyen záró együttes semmiképpen nem marad az élvonal tagja, hiába kapta meg a licencet. A licenccel rendelkező kieső csapatok az NB II-ben, míg a "licenchiány" miatt búcsúzó együttesek az NB III-ban folytathatják szereplésüket a következő szezontól. Egy 12 csapatos NB I esetében háromszor 11 fordulóra kerülne sor. Az MTI kérdésére az is kiderült, hogy 14 együttes esetén kétszer 13 fordulóból állna a bajnokság.

Csányi azt is bejelentette, hogy megszűnik a Ligakupa, helyette az élvonalbeli klubok az NB III-ban indíthatnak tartalékcsapatot, de ez nem kötelező. A tartalékegyüttesek nem juthatnak fel a másodosztályba. A Magyar Kupába a nemzetközi kupákban érdekelt csapatok csak a 32 között kapcsolódnak majd be, és a legjobb 16-ig nem kerülhetnek össze az NB I-es gárdák.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyik fő cél: a hazai nevelésű futballisták számának növelése már a következő szezontól. Ebben anyagilag is motiválnák a klubokat, amihez a plusz forrást a sportfogadásokból befolyó összeg jelenti majd. Csányi szerint ez – a jelenleg zajló tárgyalások alapján – több pénz lehet, mint amennyi a televíziós közvetítési jogokból befolyik.

A csapatok egyenként akár évi 300-400 millió forinthoz juthatnak, ha a keretükben legfeljebb hét, a pályán pedig legfeljebb három idegenlégiós szerepel. A nemzetközi kupákban érdekelt együttesek némi kedvezményt kapnak: tíz és öt az engedélyezett külföldiek száma a jelentős plusz bevételi forráshoz. A fiatal magyar tehetségek beépítését pedig azzal támogatja az MLSZ, hogy a következő szezontól egy, majd az azt követőben már két U20-as játékosnak kell a pályán lennie.

Szintén plusz forráshoz, nagyjából 150 millió forinthoz juthatnak az NB II-es csapatok, ha egyáltalán nem szerepeltetnek külföldi labdarúgót, és legalább egy 19 éven aluli magyart játszaniuk kell. Ebből az osztályból csak a Putnok nem kapott licencet.

Csányi Sándor megdöbbentőnek nevezett adatokkal indokolta az intézkedéseket: az élvonalbeli csapatok kerete jelenleg átlagosan 41 játékosból áll, ebből kilenc külföldi, ezáltal a magyar játékosokra költött pénz 52 százaléka olyanokhoz kerül, akik nem játszanak, a külföldieknél pedig ez az arány 58 százalék.

Az MLSZ elnöke – az OTP Bank vezérigazgatója – a Győri ETO FC-re vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: tudja, miként sikerült rendezni a klub köztartozásait, ezáltal legalább az NB III-as életben maradást biztosítani, de ez a banktitok kategóriájába esik, ezért nem mondhatja el.