A testvéremmel kapcsolatosan szeretném leírni aggodalmaim. 4 tagú család vagyunk, a szülőkkel jómagam és nővérem élünk. Ő 32 éves, nálam 10 évvel idősebb. Teljesen motiválatlan személyiség, nem célja önállósodni, lusta, néha arra nem képes, hogy a mindennapi dolgait rendezze Pl: lemenjen a boltba. Dolgozik, de a munkája inkább kibújó kifogás a feladatok elől - Pl: "Tegnap nehéz volt a munka, ezért ma egész nap pihenek. ". A probléma csak ott van, hogy nincsenek barátai, nem jár sehová, partner kapcsolata is nagyon rég volt. Ha nem dolgozik egész nap semmit se csinál. Mindig is voltak furcsaságai, amelyek mostanában egyre erősödnek. Mindentől fél. Fél ismerkedni új emberekkel, fél önálló életbe belekezdeni. A szociális félelmein kívül szorongásai is vannak. Egyszer a szomszédban elektromos tűz volt, azóta mániákusan retteg, hogy nálunk is lesz, de sorolhatnám a különböző ilyen jellegű félelmeit. A legsúlyosabb az étel undora, irreálisan minden ételt romlottnak hisz. Aggodalmam azóta...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

ideals2012
Na most, ha full elege van mindenből, és mindenkiből, akkor már nem is normális?? - Miért kell folyton fittnek lenni, a baráti körön lógni, és mondjuk mindent megenni, amit elénk raknak... - Olykor-olykor felmerül bennem, mi is a normális? Ha folyton "nyitott" vagyok mindenre, mindenkivel szóbaállok, nem sajnálom az időt a "közösségre", vagy ha magasból fütyülök mindenkire, és élem azt az életet, ami nekem jó.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.