Az apánk már 15 éve meghalt. Jól kereső mérnök volt. Eladtuk a családi házat és beköltöztünk a városba a nagymamához. A házért kapott pénz egy része elment a taníttatásunkra, de már mi is végeztünk a főiskolán. Anyánk orvos mellett dolgozott védőnőként, azóta már nyugdíjas, de még mindig jól néz ki. Fiatalos, mozgékony. Én óvónő vagyok, a bátyám pedig informatikus. Nekünk volt otthon munkánk, de nagyon keveset kerestünk. A bátyám ment ki először az USA-ba, aztán elbocsátás volt a közszférában a városunkban és nekem is bontották a szerződésem. Kimentem a bátyám után. Egy évig nyelvgyakorlás és bébiszitterkedés után jó állást kaptam. Ott megtaláltuk a számításunkat.

Forrás: nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Mami48
Hagyjátok békén! Én sem örülnék, ha a gyerekeim akarnák megmondani nekem, hogy mi a helyes. Ha menni akar, akkor vigyétek, ha nem akar, akkor meg tartsátok tiszteletben a döntését.
teremőrző
Miért hiszik a gyerekek, hogy ha a szülők egy kicsit megöregszenek, akkor elhülyülnek, felborul a világ, ők lesznek a felnőttek, a szülők pedig a gyerekek, és próbálják a butuska szülőt jó útra terelni. Tiszta röhej.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.