Szent György napja (Április 24.)

Szent György napjának gazdag hiedelemvilágát tekintve mondhatnánk: stílszerű, hogy a gonosz lelkek s a boszorkák éppen a Sárkányölő napján jelentek meg újra. Távoltartásukra rengeteg praktikában bíztak a régiek: tüskés ágakat aggattak ajtóikra, fölfordított söprűt tettek a bejárathoz. De tőlük a mezőre frissiben kihajtott állatokat is félteni kellett, mert azok a legelőkre ekkor jártak ki harmatot szedni, s egyúttal a tejet is lefoglalták a maguk javára. Ez ellen s egyben a jó tejhozamért különféle varázsló szertartásokat végeztek: a tehenet vasszerszám fölött (eke, fejsze, lánc) hajtották ki legelni, fokhagymafüzért akasztottak nyakukba – mindezektől ugyanis féltek a rossz szellemek – vagy nyírfaággal vesszőzték meg a jószágot – ami hasonlóságot mutat a rokon római ünnep, a Palilia vesszőzésével. A legismertebb praktika azonban a füstölés volt, amikor is e nap kimentek a legelőre, hogy varázsfüveket szedjenek, amikkel megfüstölve az istállót a baj távol maradt,