Annyi bejegyzést olvastam mostanában azzal kapcsolatban, hogy "ne legyen bűntudatod, amiért bölcsibe adod a gyereket", "amiért visszamész dolgozni". Egész pszichológiai iparág nőtt már erre, komolyan. Én meg nem értem...nem értem, hogy miért kell folyamatosan nyugtatnunk magunkat, egymást, anyákat, hogy ne legyen bűntudatunk? Miért van egyáltalán bűntudatunk, amikor semmit nem követünk el, csak éppen nem főállású anyaként éljük az életünket? Miért kell a folytonos megerősítés, hogy jó az, amit csinálsz? Mert mindig hallgatunk másokra!!! Mert meghallgatjuk, amit a szomszéd mond, amit anyu mond, amit a nagyi mond, amit a barátnők mondanak, amit a pap mond, stb. És nem is az a legnagyobb baj, hogy meghallgatjuk, hanem az, hogy mélységesen magunkra vesszük! Mert, ha a szomszéd szerint egy anyának otthon van a helye, akkor nem merjük neki megmondani, hogy szerintünk nem. Mert, ha a játszótéri anyuka "nem azért szült, hogy más nevelje fel", akkor mi nem akarunk összetűzésbe kerülni...

(Forrás: cseperedunk.blogspot.hu, Cseperedünk Blog által)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.