A KÖNYVSKORPIÓ egy egészen aprócska jelentéktelen, oktalan élőlény. Kis testecskéje alig három milliméter hosszúságú. Szerény mérete azonban lehetővé teszi a számára, hogy beférkőzhessen a kortárs irodalmi élet legeldugottabb, félhomályos zugaiba is. Egy ilyen távoli, a mélyen tisztelt olvasóközönség által alig, vagy egyáltalán nem ismert, szinte már isten háta mögötti vidékén bukkant rá Szalóczi Géza verseire. Géza nem mondható ifjú, pályakezdő költőnek, ellenkezőleg, javakorabeli úr, aki Egerszalókon él és alkot. Versei a magyar végek szomorkás, szociografikusan pontos leírását adják, s így válnak a kiszolgáltatottság, a reménytelenség, a megalázottság megkapóan őszinte lenyomataivá…
Forrás:
gittegylet.com
Feltöltő: gittegylet.com
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás