Tisztelt P. Sándor! Az arcom most lángol... miközben Önnek írok, csak pirulni bírok. Ugyanis megtettem könnyelmûségemben, bizony hozzányúltam, vele játszadoztam. Tudja, a szent fával naná, hát nem mással. Húrokat is pengettem, örömökről merengtem. (Közben halkan nevettem...) Észre aztán később vettem, Ön épp ettől intett engem. Lenne most egy kérdésem, ha ezzel Önt nem sértem, Mely témákat vallja érdemesnek arra, hogy a világ nagyja értékesnek tartsa? Válaszára számítok, vajon mit Ír, izgulok! (A szent fára esküszöm, csacska többé nem leszek, billentyûmhöz akkor érek, ha füle-farka van mesémnek.) Ui: A 19. század költői című versét e héten többen orrom elé tették, ezzel engem arra ösztökéltek, hogy uraságodtól jó tanácsot kérjek.
Forrás:
szocseplo.blogspot.com
Feltöltő: editarokszallasi
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás