Az ügyész perbeszédében azt kérte a bíróságtól, hogy az életveszélyt okozó testi sértés mellett a vádlottat még kifosztás, okirattal visszaélés, készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés, magánlaksértés és személyi szabadság megsértése bűncselekményekben is marasztalják el.
Fotó: Pixabay cco
A vád szerint 2013 márciusában B. Krisztián azért támadta meg volt barátnőjét, mert a nő pár hónappal korábban szakított vele. R. Erika épp indulni készült otthonából, amikor egy maszkot és sisakot viselő kék szemű alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, levetkőztette, majd nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le. A támadást rablásnak álcázta, majd rázárta a nőre az ajtót és magára hagyta
– állítja a vádhatóság.
Február 22-én zárulhat le a megismételt másodfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán annak a férfinak az ügyében, aki a vád szerint öt évvel ezelőtt elkábította volt szeretőjét, majd lúggal öntötte le a nő nemi szervét. Ujvári Ákos, a bírói tanács elnöke a szerdai tárgyaláson jelezte: így kíván kellő időt adni a védelemnek arra, hogy kidolgozza válaszát a vádhatóság és a sértett jogi képviselője által a nap folyamán megfogalmazott felvetésekre.
A tárgyaláson az ügyész azt mondta:
korábbiakon túl személyi szabadság megsértéséért is elmarasztalható a vádlott, hiszen a tett elkövetése után – amellett, hogy magával vitte áldozata telefonjait és laptopját – kulccsal bezárta a lakás ajtaját, így a sértett se bentről nem tudott segítséget kérni, se kijutni nem volt módja.
Az ügyész a vádbeszédben hangsúlyozta:
az elkövető célja az volt, hogy áldozatának olyan, élete végéig megmaradó sérülést okozzon, amely kihat a nő szexuális életére. Felvetette, orvosként a támadónak tudnia kellett, hogy áldozata belehalhat a támadásba.
Mint mondta, a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy nem lehetett más a nő támadója, ahogyan az is, hogy az elkövető csak kevesek által ismert személyes információkkal rendelkezett áldozatáról.
Hozzátette:
az orvosnak nincs a cselekmény időpontjára megálló alibije, és őt a sértett egyik szomszédja hónapokkal később, a szeme alapján felismerte.
Mindezek alapján az ügyész a halmazatban 2-12 év szabadságvesztéssel sújtható cselekményért – a halmazati szabályok és a kimagasló társadalomra veszélyesség alapján – a maximális büntetési tételhez közelítő börtönbüntetés kiszabását kérte.
A sértetti jogi képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben megállhat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés vádja is, hiszen a férfi tisztában kellett legyen azzal, hogy tette halálhoz is vezethet. Egyben annak figyelembevételét is kérte, hogy az utóbbi egy-két évben Nyugat-Európában is elszaporodtak a savas, lúgos támadások.
Ujvári Ákos bíró azt közölte: az elhangzott nóvumokra tekintettel február 16-án hangozhat el a védőbeszéd, valamint a vádlott felszólalása az utolsó szó jogán.
A bíróság – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt – ismét elutasította a vádlott és védője azon kérését, hogy az ítélethirdetésig helyezzék szabadlábra a férfit.
Az ügyben tavaly november végén kezdődött a megismételt másodfokú eljárás, miután a Kúria június 13-án hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokú határozatát. Ebben a táblabíróság kilenc évre súlyosbította a férfi első fokon kiszabott, négyéves büntetését, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés helyett életveszélyt okozó testi sértésnek minősítve tettét.
Forrás: MTI, Index
Rokonság, összeköttetéstől függetlenül!