Mi lenne, ha átfúrnánk a Földet, és beleesnénk a lyukba?

:-)))
Egy kis vidámság.

Ugyan kérem. Csak ki kell kapcsolni a gravitációt és nem lesz semmi. :D

Pedig már reménykedtem, hogy karma1-et meg tudom látogatni, olcsón, gyorsan.:)

@grincss: Kösz a cikket ez tényleg jó téma.

Pár éve volt egy bányaomlás, ott akkor a mentőegység csőutat tolt le maguk előtt, onnan ki tudták menteni a lent rekedt bányászokat.

Ezt most is meg lehetne csinálni, olyan anyaggal, ami véd a hő, a víz, és a kőzetek hatásától. Már csak azt kell megoldaniuk, hogy a leereszkedő embert a túloldalon megfelelő időpontban valaki kapja el.

Ebbe a hintába Széles Gábort kéne beültetni ő specialista ebben. Azt hiszem úttörőnek megfelelne. Egy BKV csuklós Ikarus hátsótengely legendákat mesélhetne erről...
Nagyon tud ingázni.:DDD

@36: Szólj, ha mész, megyek én is!
Már úgyis hívott! :-))

Az ötlet nem rossz, csak meg kell várni amíg kihűl a bolygó. Vajon erről mit gondolhatott Asimov?

@CsipkeRózsa: de nem baj ugye, hogy bármely szilárd anyag megolvad a Föld középpontja felé haladva. Egy tengeralattjárót is összeroppant a nyomás pedig csak pár száz méter víz van fölötte. A Föld közepe 6000 km-re van, pontosabban 20 000 / pi km.

Tehát csak gondolatkisérlet, nem lehetne megcsinálni. De az ingázás csak vákuumban lehetne, bármiféle súrlódás (például levegő) hamar lefékezné a kapszulát ami végül megállna a Föld középpontjában ahol a gravitáció nulla, ami egyben azt is jelenti, hogy ott a kapszula nem gyorsul semerre.

Ezzel meg is döntöttük a relativitáselméletet, amely azt állítja, hogy ha ugyanezt egy fekete lyukkal csinálod meg akkor a kapszula a középpont felé közeledve egyre nagyobb gravitációval találkozik ami a középpontban ún szingularitássá csúcsosodik ki.

Pedig a középpontban a gravitáció nulla. Hazugság az egész világ.

@Eriksson: nem hűl ki soha, csak ha szétrobban.

@Peller Anikó: Előbb utóbb talán mégis. Gondoljunk csak bele, egyre kisebb a vulkanikus intenzitás.

@Eriksson: soha nem hűl ki, a Föld hőegyensúlyban van. Kábé ugyanannyi hő termelődik benne mint amennyit kisugároz. Kábé. Egyébként nem tudják, hogy honnan van a termelt hő, az összes bolygóval baj van, pontosabban az elméletekkel van baj mert a bolygók tudják a fizikát. Csak a fizikusok nem tudják.

Ha szétrobbanna kisebb darabokra (cseppekre, mert a Föld folyékony) akkor kihűlhet viszonylag gyorsan, a mérettől függően. Minél nagyobb egy objektum annál melegebb.

Egy csillag méret már nem hűl le soha, ezért nem hűlnek a fehér törpék vagy a barna törpék.

A neutroncsillag is meleg csak az olyan pici, hogy kevés a fénye, csak néhány km az átmérője. De a tömege nagy, ezért meleg.

@Peller Anikó: Mitől lenne hőegyensúlyban. Ha abban lenne, akkor manapság nem lenne se víz, se talaj.
Még a nap kihűlését is megjósolták a "hülye" csillagászok.

Elképzelhető, hogy a Föld addig nem hűl ki teljesen, amíg a Napból sugárzással hőenergiát kap. De ez nem lehet hőegyensúlyban, hiszen akkor nem alakult volna ki a szilárd Földkéreg.
És egyszer valamikor kihűl a Nap. Mert az energiáját kisugározza a világűrbe.

Amúgy szórakoztató a cikk. :)
(Nem arról ír, hogy ivóvíz nincs már, csak poshadt tócsák, kövezetlen utak...)

..beleesni csak a föld közepéig lehet, tovább kifelé esnénk...

@Eriksson: a Nap egy "élő" objektum. Úgy értem nem egy magárahagyott, zárt rendszer, hanem egy energiatermelő, forrongó gázgömb. Az energiatermelése természetesen addig zajlik amíg el nem fogy a tüzelőanyaga, ami hidrogén. A fúzió után összeesik és a hélium (ami a hidrogénből keletkezett hőtermelés közben) további fúzióra lehet képes, kisebb elemek keletkezésével, pl lítium, kalcium, oxigén, ami a csillag méretétől függ.

Ha a lehetséges hőtermelő folyamatok elfogynak akkor a Nap megállapodik (nem robban fel mert ahhoz kicsi) és lassan hőegyensúlyba kerül. De nem hűl ki soha.

@verőke: A Nap a gravitációval elnyelt ÉS a fúzióval termelt extra energiát sugározza ki. Ha a fúzió megszűnik akkor marad a folytonosan nyelődő gravitációs energia, erre áll be a hőegyensúly. A Jupiterben nincs fúzió és mégis sokkal több energiát sugároz ki mint amivel a fizikus el tud számolni (= árapályerők, súrlódás, esetleg némi radioaktív bomlás)

A Nap a keletkezése közben csak a gravitációs energiától melegszik és csak azután kapcsol be a fúziós energiatermelés miután a magja megfelelően előmelegedett. A külső gázrétegek hőszígetelőként akadályozzák a hő leadását és ezért tud felmelegedni. A Nap anyaga ugyanis mielőtt összesűrűsödne (= galaktikus gázfelhő) hideg. Hideg, mert könnyedén ki tudja sugározni a benne keletkező hőmennyiséget, nagy a felülete és ráadásul eléggé átlátszó. A gázfelhő a gravitációs energiát ugyanúgy nyeli, csak le tudja adni. A Nap meg nem (nem könnyen) mert szigetelt (a magja).

A Föld csak a gravitációs energiát nyeli, ezért nem hűl ki, nincs benne fúzió. Ha nem nyelné már rég kihűlt volna. Minden bolygó belseje meleg, még a Holdé is csak nem annyira. Az csak langyos.

@Peller Anikó: Ja! Magas ez nekem mint nyúlnak a lórács. Hülye fizikusok. (én nem) :)))

@Peller Anikó: Once Upon a Time...

@verőke: melyik szót nem értetted?

@Peller Anikó: Nem egy szót, hanem az egészet mesének tartom amit írtál! :)

Nem tudod átfúrni mivel a föld közepe forró mágnesen magma van.
És ha jól tudom 50-60 km a legmélyebb furat amit csináltak eddig, és az is elkanyarodott oldal irányba 30 fokkal a felszíntől az aljáig.

@verőce21: ok, szívesen megvitatom veled amit nem értesz. Ha érdekel tedd fel kérdéseidet.

A mese ugyanis a relativitáselmélet.

@magyarbakancs: Te megérdemelsz egy nagy tetsziket! :)

@verőce21: Köszönöm a megtisztelő véleményedet de én csak egy egyszerű faszög vagyok.

@Peller Anikó: (09:36) Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete. Arról szól, hogy két egymáshoz képest mozgó megfigyelő két esemény között eltérő idő- és távolságnagyságot mér, mégis a fizikai törvények tartalmának azonosnak kell lennie.

Ez is érdekes lehet itt.
www.koloknet.hu/elvezd-a-tanulast/bolygoink-meretei/

@verőce21: Igen, ez a specrel. Az általános relativitáselmélet viszont a gravitációs jelenségeket írja le, legalábbis próbálkozik vele, rosszul. És ahogy írtam 19:35 -ben, amint jelentős gravitációs mezőzhöz közelítünk (egy fekete lyukban) a leírás egyre abszurdabban eltér a valóságtól.

Nevezetesen az objektum közepe felé haladva (természetesen képzeletben, hasonlóan ahhoz ahogy a Föld középpontjába fúrunk képzeletben) a relelm jóslata a gravitáció végtelenbe pöndörödése (= értelmezés szerint a téridő végtelenbe kunkorodása) ellentétben a valósággal mely szerint bármely tömeggel rendelkező test középpontja felé haladva a (saját) gravitáció a nullához közelít.

Így aztán az elkövetett hiba tart a végtelenbe és nem a térgörbület. Ezért mese.

@Peller Anikó: (10:25) Az valóban hihetetlen számomra is, hogy a Föld középpontja felé gyorsul egy test, mert egyre kisebb sugarú gömbben mozog, amíg a középpontban eléri a nulla gravitációt. Ez elég könnyen belátható.
Hogyan nem jutott ez eszébe a sok tudósnak? :)

@verőce21: Nolám, gratulálok.

@Peller Anikó: Persze ennek a "fordított elméletnek" a képletét nem tudnám leírni - pedig jól jönne egy Nobel-díj! :)

@verőce21: A tudósvilág nem vevő erre. Einstein olyan mélyen beleitta magát a köztudatba, hogy azt onnan kibillenteni művészet. A helyzet az, ő nem is írt olyan marhaságokat, hogy a téridő görbül meg a gumilepedő pöndörödik, ő csak felállított egy egyenletrendszert (na jó, nem is ő volt) ami leírja a gravitáció jelenségét.

Csak a buta követői szajkózzák ezt a gumilepedős marhaságot meg a téridő kunkorodását, mivel nem értik vagy tökéletesen félreértik a valóságot. Az érvelésük is félreértéseken alapul.

Több dologból áll össze ez az évszázadon keresztül ható egetverő baromság.

@Peller Anikó: De ettől a Föld és a Naprendszer keletkezéséről és hőtermeléséről, hőegyensúlyáról szőtt meséd, továbbá az energia a semmiből történeted még mindig ingatag, mint az asszony. :)

@verőce21: A Föld és a Naprendszer keletkezéséről szót se szóltam, a planéták sokkal több hőt bocsátanak ki mint amivel el tudnak számolni a fizikusok, és az energia nem a semmiből származik hanem a gravitációs energia elnyeléséből.

A semmit a fizikusok görbítik (= téridő) és a semmiből nem keletkezik semmi. Meleg sem.

@Peller Anikó: (13:04) Ha "a planéták sokkal több hőt bocsátanak ki mint amivel el tudnak számolni a fizikusok", akkor mégiscsak a mesevilágba tartozik, amit a bolygók saját hőegyensúlyáról írsz!
Mert mitől lenne akkor pl. - mint fentebb már írtam -, szilárd kérge a Földnek?

Nem az energiakibocsájtás és a gravitációs energia elnyelése érdekel, mert senki nem tudja kiszámolni és elszámolni vele, hanem ez a "hőegyensúly beállás" kijelentésed. Mert szerintem ilyen nincs.
Akkor nem hűlne le fokozatosan a Föld.
A Napnál pedig ellentétes hatást feltételezel, hogy előbb jól megszívta magát gravitációs energiával, ami beindította a magfúziót. A két állítás önmagával ellentétes.

@Peller Anikó: Anikó te egy fizikus vagy .

Ezér' is Gyurcsányferi a hibás!

@verőce21: A nagyobb csillagászati objektumok -tehát mondjuk a Holdnál nagyobbak- hőt bocsátanak ki. A kicsik keveset, a nagyobbak többet és a csillag méretűek meg nagyon sokat.

Hogy a fenébe képzeled, hogy ennek köze van a szilárd kéreg kialakulásához?

A szilárd kéreg kialakulásnak a felszíni hőmérséklethez, nyomáshoz és az alkotó gázok vagy folyadékok anyagi összetételéhez van köze és nem ahhoz hogy több vagy kevesebb hőt bocsát ki a planéta a világűrbe. Ez egy teljesen értelmetlen gondolat.

A Földnek azért van szilárd kérge mert a Földfelszín hőmérséklete az alkotóelemek (molekulák) olvadáspontja alatt van. Néhány helyen még a víz olvadáspontja alá is esik a hőmérséklet és az is megszilárdul. Ezzel újat mondok neked ? :)

Amennyiben a Föld mondjuk százszor ekkora tömegű lenne, akkor sokkal több gravitációs energiát nyelne el (elsősorban a magja) és ezt a hőt vezetéssel, sugárzással és konvekcióval kell leadnia. Valószínűleg a felszín melegebb lenne, talán meg is olvadna.

A felszíni hőmérséklet a gázatmoszférától is függ, a Vénuszon például nagyon meleg van, a tévéből kiolvadna ott a cinezés.

Honnan veszed, hogy a Föld fokozatosan hűl? Ezt mondták neked? Nem igaz.

Ha a Földgolyó folyton hűlne akkor zsugorodnia kellene és nem lennének vulkánok, pontosabban nem lenne vulkánosság. Ellenkezőleg, a tengervizet beszívná a Föld köpeny meg a mag, a földkéregben meg lötyögne a belül lévő folyadék. Ne feledd a Föld egy 12 ezer km átmérőjű folyadékgolyó amit csak egy vékony szilárd kéreg borít. Mint ahogy a záptojásban lötyög a fehérje amikor összeszárad.

A Nap is nyeli a gravitációs energiát. Ez egy külső energiaforrás, a gravitáció okozója. A Föld is nyeli, ezért meleg. Ha nem nyelné már kihűlt volna, mit nem értesz?

A hőegyensúly azt jelenti, hogy ugyanannyi termelődik belül, mint amennyit kívül le tud adni a világűrbe. A bolygók ilyenek, nem melegszenek. És nem is hűlnek.

A fizikus azt nem tudja honnan van a (számukra meglepően nagy) hőleadás...

Az Io-n például számításba kell venni, hogy közel van az anyabolygójához ezért erőteljes árapályerők melegítik. De ettől még az is hőegyensúlyban van, annyi hőt ad le amennyi benne keletkezik.

Ha nem ez lenne (mondjuk kevesebbet adna le) akkor hamar elgőzölögne, elpárologna, mert a hőmérséklete folyton nőne.

@Peller Anikó: Ancsa amit itt kifejtettél az egy áltudományos baromság . Mellesleg ha ennyi áltudományos szart le tudsz hozni akkor nem is nőből vagy hanem férfiból :)))) A kőzet bolygók kihűlnek idővel , mert a fizika rájuk is érvényes , nincs fúzió bennük mint a csillagokban . Az alkotó elemeik folyamatosan hűlnek le , a teljes geotermikus halálukig olykor 10-15 milliárd év is kell . Az idő folyamán a felületük megszilárdul és kéreg ( föld kéreg ) alakól ki rajtuk , a geotermikus folyamatok ettől még tovább haladnak , mind a test forgása mind a belső folyékony anyag súrlódása és a kialakult ( már amelyiknek van ) mágneses hatás és a belső nyomás miatt . Földtanilag élő bolygónak nevezik a még geotermikus tulajdonságokkal rendelkező égitesteket , ezek a geotermikus változások okozzák pl a földkéreg vándorlását is. A hold pl teljesen halott bolygó mivel belső termikus hatása megszűnt. A bolygók belső termodinamikai tulajdonságait illetve kihűlésüket nagyban befolyásolja más nagyobb méretű bolygók gravitációs hatása , pl a Jupiter Io -ra gyakorolt hatása . A fizika kimondja egyetemesen is ,hogy a tárgyak hőmérséklete kölcsönhatásban van a környezetükkel ,és a teljes kiegyenlítődésig tart , kontra kihűlnek a forró égitestek , ha nincs belső , vagy külső fűtő energia .

@Peller Anikó: Ha én ezt az "Esti Mesét" elhinném, biztosan jól aludnék. :)
Honnan jött az ősmag? Honnan, és milyen gravitációs energiát "nyelnek el" a bolygók?

Az univerzumban az energia megmaradásának helmholtzi törvénye "bizonyított" …Nincs élet, nincs halál, csak állandósult változás van…És mindez túl sok az emberi értelem számára. Méricskélni lehet, felfogni és megérteni nem.

Egy szép nyári estén a Jupiter is Nap lesz? :)

@Peller Anikó: A víznek nincs OLVADÁS pontja !!! Olvadás pontja olyan szilárd elemeknek van amik egy bizonyos hőmérsékleten folyékony halmazállapotba kerülnek . A jégnek van olvadás pontja . de az a víz egyik halmazállapota .

@Peller Anikó: Valamit olvastál és érdekel a téma , de tartózkodással közöld tényként a te elképzelésedet , sajnos nem minden úgy van ahogyan szeretnénk . Viszont dicséretes az általános tudásod , de a félinformáció az ostobasághoz vezet .

@Grafix69: 21:34, "ha nincs belső , vagy külső fűtő energia"

Dehiszen pont erről beszélek, VAN. Ezért nem hűl ki. Nem hűl ki, érted? Tévedsz ha azt hiszed kihűlnek a nagytömegű testek. Semmilyen bizonyítékod nincs erre.

Miért? Mert a hideg galaktikus gázfelhők a csillagképződés során FELMELEGSZENEK. Ezt a befektetett energiát nyeli később is, folyamatosan a csillag. Nem hűl ki. Csak ha szétrobban apró darabokra.

A víznek van olvadáspontja, ezt kár volt feszegetned. A jég vízből van, tehát van olvadáspontja. A H2O megolvad 1 atm, 0 C fok felett. Alatta megfagy de túlhűthető akár 70 fokig.

Valamit olvastál és érdekel a téma , de tartózkodással közöld tényként a te elképzelésedet , sajnos nem minden úgy van ahogyan szeretnéd.

@verőce21: Miféle ősmagra gondolsz?

A vákuum tele van energiával, vákuumenergia.

A fizikus például feltételezi, hogy sötét energiával van tele, ez nem zavar?

@Peller Anikó: Anikó nálam a víz az ilyen sarkalatos pont, olvadás pont ? Nézd teljesen tisztában vagyok azzal ,hogy alacsonyabb nyomáson alacsonyabb hőmérséklet is elég a forrás pont eléréséhez de olvadás pontja csak a szilárd halmazállapotú vegyületeknek , elemeknek van .A viszonyítási alap a kémiában itt a földön a szoba hőmérséklet . A víz szoba hőmérsékleten folyékony halmazállapotú fagyás pontja és forráspontja van , nem olvadáspontja . A vasra sem mondjuk azt hogy megfagyott , teccikérteni ? Vagy még nem ? A fémeknek van olvadáspontjuk és van még forrás pontjuk is , de fagyáspontjuk az nincs . Ezen kívül a víz szilárd halmazállapotú állapotában , tehát jégként , megkülönböztetünk 5 féle jeget , a környezeti nyomás miatt . Ezen kívül a csillagokban igaz ,hogy hidrogén alakul át magfúzióval héliummá , viszont utána már max a szén kialakulásáig megy a dolog . A könnyebb elemektől a nehezebb elemekig , de a szénnél tovább már nem nagyon , kivétel a szupernova robbanás mert akkor az összes nem mesterséges elem kialakul , de csak a szupernovákban .A kőzet bolygók geológiai értelemben kihűlnek ha felszínükön minden vulkáni és geotermikus folyamat megszűnik . Már öreg vagy én , de az E= mxc2 kimondja ,hogy az energia a tömeg és a fénysebesség négyzetének a szorzatával egyenlő . Ha igaz lenne amit te írsz akkor a te elméleteddel a csillagok kozmológiai állandók lennének , soha nem hűlnének ki. Persze kinek mi a kihűlés mert nekem az kihűlésnek amikor egy csillag az eredeti tömegéhez képest 99 százalékos energia veszteségen megy át és 10 km átmérőjű fehér törpe lesz , de az is ennek számít ha 4,5 milliárd évvel korábbi föld 99 százaléka olvadt magma volt , jelenleg meg 70 százaléka , ezt az én értelmezésemben hőmérséklet csökkenésnek nevezik . Sajnálom nem vagyok meggyőzve .

@Grafix69: A hőmérsékleti viszonyítás azért a 0 c fok mert az valahol a földi viszonyokban is megtalálható , a mi életünkben a mi rendszereinkben a víz mint vegyület folyékony halmaz állapotú , az élet legalapvetőbb szükséglete a folyékony víz , ezért ha vízről beszélünk mindig a folyékony halmazállapotára utalunk . Megolvadni csak szilárd halmazállapotú vegyületek és elemek tudnak mert az olvadás szó önmagában is a folyékony szinonimája , tehát ami alaphelyzetben folyékony ( a mi földi rendszerünkben ) az már nehezen fog olvadni . Szilárd ,folyékony, légnemű és van még egy negyedik a plazma állapot . Ezek állapotok az anyag hőmérsékleti viszonyainak a halmazállapotai.

@Grafix69: Jézus! Ilyen butaságokkal akarsz beszólogatni? Kérdezzél inkább.

Tudod mit kellett volna válaszolnod? Igen Anikó, igazad van, a H2O -nak van olvadáspontja. Az ammóniának is van. A metánnak is van. Az etanolnak is van.

A fehér törpék nem hűlnek le, egyetlen egy sincs amelyik 3500 foknál hidegebb felszínű akármilyen öreg. A barna törpék sem hűlnek le, ellenkezőleg, a tömegüknek és sűrűségüknek megfelelően felmelegedtek. A kérdés az, mitől melegedtek fel.

Igen, pont azt állítom, hogy a csillagok soha nem hűlnek ki. Csak akkor ha szétrobbannak apró darabokra. Ha a Földből kifröccsen az űrbe egy darab mert mondjuk egy 100 km -es aszteroida kiüti belőle, az lehűl.

Azt a kérdést feltetted már magadnak, mitől lett ilyen magas hőmérsékletű a Föld anyaga?

Állítom, hogy ha mondjuk 1000 darab hideg Holdat összehordanál egy kupacba akkor az felmelegedne és a közepe (lassan) megolvadna, akkor is ha csak szépen óvatosan egymás mellé rakosgatnád őket. Mert a hőmérséklet tömegfüggő.

@Peller Anikó: Már ne haragudj elfogytak az érveim de te hülye vagy , bocsánat.

@Grafix69: Anikó
Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete. Jele: Tm

@Grafix69: Anikó , nem baj ha érdekel a világ , de nem te mondod meg milyen legyen az .

@Grafix69: 20:53, igen. És pont ez van a víznek. De én vagyok a hülye. Gondoltam, hogy csak ezt akartad megmondani. Pedig most megtudhattad volna hogyan működik a világ.

20:54, valóban nem. Csak azt mondom meg, hogy milyen.

@Peller Anikó: nagyon jó hozzá látásod van mindenről , de azért vannak gubancok nálad . Én csak egy hentes vagyok , bár sokat olvasok , meg csillagászat is érdekel .pl van egy 200 mm Newton távcsövem is . Én azt mondom neked a világ elég érdekes ahhoz , hogy ne vitázzunk róla , de a víznek nincs olvadáspontja csak fagyás és forrás pontja van , még akkor is igaz ez ha bugyi nélkül mondod az ellenkezőjét .:)))

@Peller Anikó: (09:34) Na persze, a fizikus… Túl sok gravitációs energiát nyeltél...:)

@Grafix69: attól, hogy te egy hentes vagy még kinyithatnál egy lexikont ha már a tankönyvek nem mennek. A víz akkor is víz marad amikor megfagy és akkor is amikor elpárolog (de honnan vetted, hogy nincs rajtam bugyi? Leskelődsz?)

Vegyük például a klórbenzolt, ez egy folyadék. Olvadáspontja -45 C fok. Ez nem vitás.

hu.m.wikipedia.org/wiki/Kl%C3%B3rbenzol

@Peller Anikó: Te Ancsa , a klórbenzol szobahőmérsékleten szilárd kristályos állapotú , te megvezetsz engem , ezen kívül 12 fajtája van a vegyületnek . Anikó drága próbáld meg megérteni hogy az elemek és vegyületek alap halmazállapotát a földi átlag hőmérséklethez viszonyítjuk ( szoba hőmérséklet ) azért van ez így mert mi itt a földön ebben az állapotában találkozunk vele leginkább . Gondolom tudod ,hogy mondjuk az oxigénnel sem folyékony állapotában találkozunk gyakran ezért hívjuk gáznak. A víz folyadék , ebben az értelemben az alap halmazállapota folyadék . Mint folyadék forráspontja , fagyáspontja van de nincs olvadás pontja mert ELVAN OLVADVA . Az anyagokat minden helyzetben a földi átlag hőmérséklethez viszonyítjuk és nem mondjuk az abszolút nulla fokhoz ahol pl a gázok folyékonyak . A klórbenzol normál földi hőmérsékleten kristályos szerkezetű szilárd anyag .

Ez a téma ugye csak vicc?
Én el tudok számolni százig, de ismerek olyat, aki ezerig is el tud számolni - kétszer. (nem kétezerig tud elszámolni, hanem kétszer egymás után ezerig)
Ő az isten !

@Grafix69: ezt most direkt csinálod hogy ilyen gyagya vagy? Miért nem pattintod meg a linket amit adtam, vagy keress másik hivatkozást a neten. A klórbenzol színtelen, jellegzetes szagú folyadék.

en.wikipedia.org/wiki/Chlorobenzene

Megjelenés Színtelen folyadék
Olvadáspont −45,2 °C

Küldjek neked egy deci klórbenzolt, hogy végre megnyugodjál?

Pár ezer atmoszfárán lehet szilárd, de ha kiteszel az asztalra egy litert akkor az egy büdös folyadék. Valamivel összetévesztetted. Igazán megkímélhetnél ettől a halott eszmefuttatástól, nincs igazad.

Azt mondod érdekel a csillagászat, nem kanyarodhatnánk inkább oda vissza?

Ancsa én nem szenvedek tovább : A klórbenzolok családjára az jellemző, hogy a benzol egy vagy több hidrogénjét klór helyettesíti. Általános képletük: C6H6-nCln, ahol n=1-6. 12 különféle klórbenzol létezik, a monoklórbenzol, a di, - tri- és tetraklórbenzolok 3-3 izomerje, valamint penta és hexaklórbenzol. A mono- di- és triklórbenzolok színtelen folyadékok, míg a több klórt tartalmazó molekulák kristályos szilárd anyagok (szobahőmérsékleten). A klórbenzolok vízoldhatósága kicsi, gőznyomásuk kicsi vagy közepes. Peszticidek szintézisében intermedierként használják, de légfrissítő-, illatosító- és molyirtószerként is alkalmazzák, pl. az 1,4-diklórbenzolt.

@Peller Anikó: Egy egyszerű kérdésem lenne hozzád , szeretném ha válaszolnál rá . Ha a víznek van olvadáspontja akkor mi lesz utána belőle , úgy értem milyen halmazállapot ?

@Grafix69: Köszönöm magvas kérdésed, a víznek van olvadáspontja és képes megolvadni. Láss csodát folyékony víz lesz belőle. A szilárd halmazállapotú víz, mondom víz olvad meg.

A fagyott víz olvad meg és folyékony víz lesz belőle. Ugorjunk.

szívesen

@Peller Anikó: Nagyszerű köszönöm akkor ezek szerint nálad a levegő is cseppfolyós alaphelyzetben mert amiről te beszélsz az a jég és az bár vízből van mégsem alap halmazállapota a víznek , mert a víz bizony folyékony halmazállapotú és onnan nehezen olvad meg mégfolyékonyabbá .

A sok tudós...
Van az a hőfok ahol kezelni lehet őket.
A falba sem tudsz fúrni egy egyenes lyukat - miről beszélsz már megint?

@Grafix69: nincs olyan, hogy alaphelyzet. A víz az víz hidegen is és melegen is. De ha nagyon meleg akkor elbomlik. Na látod akkor már nem víz.

Értelmetlen dolgon erőlködsz, mert a víz olvad meg, nem érted? A te sztereotípiád, hogy a víz az folyékony, mert te így szoktad meg. A víznek különböző halmazállapotai vannak és a szilárd víz megolvadhat. Nem a folyékony víz olvad meg akármennyire is szeretnéd ezt a marhaságot bizonygatni.

Egyébként a folyékony víznek is van némi "kristályszerű" rendezett szerkezete a hidrogénkötések miatt. A hőmérséklet emelésével ez a szerkezet szétzilálódik ami az olvadással analógiába hozható.

Ilyen értelemben a folyékony víz is "megolvad" ha hevíted.

De szerintem ne égesd magad tovább, ugorjunk. Jobban jársz ha kérdezel inkább, mintha megmondod a tutit. De ha csak engem akarsz megfogni akkor rossz úton jársz.

@Peller Anikó: Király vagy , minden elismerésem , de tényleg imádlak .

@Grafix69: Nincs olyan hogy szilárd víz baszki nincs olyan azt jégnek hívják . A víz az folyékony , a vas meg szilárd mégha folyékony is lehet 1200 c fokon de akkor is szilárd . Amikor mosogatsz akkor biztosan nehéz dolgod lehet ha nálatok szilárd víz jön a csapból , Anikó marhaságokat mondol , összekevered a halmazállapotokat , ráadásul mindig aszerint kevered ahogyan éppen neked jó . Gratulálok , nagyon keveset tudok a világról még így 50 felé is , de pl én most fürödtem folyékony halmazállapotú vízzel amit víznek hívna mert ha szilárd halmazállapotú vízzel fürödtem volna akkor az jégben fürdés lett volna . Igazad van mindenben .

@Grafix69: A jégcsapot is úgy mondják , hogy szilárd vízcsap nem ?

mit dumáltok itt?
A víz az H2O, ha szilárd, ha folyékony, ha gáznemű, akkor is
H2O.

de egy érdekesebb kérdés, hogy bizony a Föld középpontjában egyáltalán nincs erőhatás nélküli súlytalanság, még ha el is tekintünk attól, hogy bazi meleg van, felettébb kellemetlen érzés lenne ott tartózkodni. A gravitáció ugyanis minden irányban hatna, szóval olyan
"engem itten széttépnek, banyeg!" érzése lenne az embernek.

@vladimir putin: kösz. De, tévedsz, a Föld középpontjában éppen nulla erő hatna rád mert az erővektorok semlegesítik egymást. Mindig ez van, csak az erők eredőjét érzékeled. Mondok egy példát, beleugrasz a Balatonba. Érzed az erőt ami oldalra nyom? Nem. Mert minden oldalról nyom.

Most képzeletben egy lézerrel vágd ketté a Balatont ott ahol állsz és az egyik felét vedd el, tüntesd el.

Mit érzel? Hát azt hogy egy drabális erő ragad magával és sodor ész nélkül feltörölve veled az iszapot. Mert a rád ható erővektorok egyik felét kiiktattad.

Szóval a Föld középpontjában olyan érzésed lenne mint mondjuk a MIR űrállomáson, amennyiben oda lemásznál. A gravitációs erővektorok minden irányból hatnak rád és egymást éppen kioltják.

Ha félbevágod a Földet amikor ott vagy középen és az egyik felét eltünteted akkor visszakapod a súlyod kábé felét.

Bármely test középpontjában a gravitációs erő nulla.